„Lehet pozitív, de káros is egy új szabályrendszer” – mondta Lancz Róbert az Economxnak adott interjúban. A Primus elnöke többek között rámutatott, hogy:

• Két nehezebb éven van túl a szektor, nem jól alakult 2022-es és 2023-as év sem, de 2024-ben már a többség optimista. Az infláció alábbhagyott, és talán már a szereplők nagy része sem azzal van elfoglalva, hogy hogyan csökkentse a költségeit.
• Most elég sok szabályozás átalakul; például egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a foglalkozás-egészségügy sorsa, az ügyfelek az érintett Primus-tagokat is bombázzák a kérdéseikkel, amire egyenlőre nincsenek válaszok.
• „Közben hallunk arról, hogy jöhet a szektorsemleges finanszírozás, és esetleg a cégek nagyobb szerepet vállalhatnak a munkavállalók egészsége terén” – mondta Lancz Róbert.
• A magas infláció és a gyengülő forint miatt mindenki árat emelt.
• „A betegek 30-40 ezer forintot még csak-csak kifizettek, de a drágább műtéteket, ha tudták, elhalasztották, több százezer forintos vagy több millió forintos beavatkozásokat tavaly még nem vállaltak be” – mondta Lancz Róbert, megjegyezve, hogy ezekre a beavatkozásokra ugyanakkor valószínűleg 2024-ben sort kerítenek a páciensek.
• Nincsenek pontos adataik, de Budapesten a nagy magánszolgáltatóknál a járóbeteg-ellátásban jellemzően főállásban dolgozik a szakdolgozók és az orvosok egy része. A fekvőbeteg-ellátásban jellemzőbb a keveredés, Budapesten kívül pedig a járóbeteg-ellátásban is ingáznak a két szektor között a szakdolgozók és az orvosok is.
• Az üzemorvosi vizsgálatok kötelezőségének eltörlése nem minden munkakörre vonatkozik majd, továbbra is lesznek olyan foglalkozások, ahol előírás lesz a kötelező orvosi vizsgálat. Szeptember 1-től lép életbe a jogszabály, de a végrehajtási rendeletre még vár a szektor.
• A magánegészségügy gyakorlatilag azonnal képes ellátni az állami szektor betegeit is, az állami oldalon pedig a szükség indokolja, hogy minél előbb lépjenek, hogy a betegeknek egy-egy vizsgálatra ne kelljen akár hónapokat, műtétre pedig akár éveket is várniuk.

Nagy baj lesz, ha ezt meglépik a háziorvosok

Ha a teljesítményüket anyagilag díjaznák, akkor sem tudnának a mostaninál több beteget ellátni az orvosok, akik most is időszűkében gyógyítanak, és ez sokszor a minőség rovására megy – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) februári felméréséből, amit a MedicalOnline szemlézett.

A kamara megkérdezte a tagjait arról is, hogyan képzelik el a jövőjüket a következő három évben.

Csupán 55 százalék tervezi azt, hogy a jelenlegi óraszámban továbbra is csak az állami egészségügyben dolgozzon, 26 százalékuk viszont részben a magánellátásban vállalna munkát, a közellátásban betöltött státusza rovására

– írják az elemzésben, amelyből kiderül, hogy külföldre az orvosi kamara tagjainak 6 százaléka készül, nyugdíjba pedig 9 százalékuk vonul. 

Február 27-én Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetett a Magyar Orvosi Kamara delegációja – derült ki abból a 93 oldalas dokumentumból, amely később a MOK honlapjára is felkerült, és amelyben javaslatokat tesznek az ágazat átalakítására – világított rá az Economx.