A kormány egyetlen szereplő politikai vagy ideológiai kívánságai miatt sem fogja veszélybe sodorni Magyarország energiaellátásának biztonságát – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest Balkans Forum című rendezvényen mindenekelőtt leszögezte, hogy a balkáni régió kulcsfontosságú az európai energiabiztonság jövője szempontjából, és azt is kiemelte, hogy az ellátásra fizikai, nem pedig ideológiai kérdésként kell tekinteni – írta meg az MTI.

Amíg nem találják fel azt, hogy hogyan lehet a földgázt vagy a kőolajat hátizsákban vagy sporttáskában elszállítani, addig csővezetékekre lesz szükség, és ezek határozzák meg, hogy honnan tudunk vásárolni

– jelentette ki. 

Hangsúlyozta, hogy hazánk örömmel vásárolna kőolajat vagy földgázt további forrásokból, azonban egyelőre nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, így a kormány kénytelen a már meglévő beszállítókra és tranzitútvonalakra támaszkodni.

Kiemelte, hogy Magyarország nem az eddigi beszállítók kizárását érti „diverzifikáció” alatt, hanem az újabb források bevonását. Elmondta, hogy a kormány elégedett a jelenlegi földgázellátókkal mind az ár, mind pedig a kiszámíthatóság szempontjából, és nagyrabecsülését fejezte ki a megbízható tranzitországok, Szerbia és Törökország felé is.

Szijjártó Péter a panelbeszélgetésen felszólalt az ellen, hogy bárki megpróbálja ráerőszakolni hazánkat az eddigi energiabeszállítóinak lecserelésére.

Semmiképp nem fogjuk veszélybe sodorni az országunk ellátásbiztonságát politikai és ideológiai kívánságoknak megfelelően, legyenek azok bárkié

– mondta. Kitért arra is, hogy a diverzifikációhoz égető szükség lenne a délkelet-európai infrastruktúra bővítésére, ehhez azonban az Európai Bizottság nem kíván anyagi támogatást nyújtani, mondván, hogy tizenöt év múlva már úgysem lesz része a földgáz az energiamixnek.

„Ki tudja, mi fog történni tizenöt év múlva? De még ha ez be is következik tizenöt év múlva, addig még mindig hátra van tizennégy évünk, és nem akarnánk megfagyni addig sem, és az iparunkat is szeretnénk működésben tartani” – fogalmazott.

Az LNG-import növeléséről szólva rámutatott, hogy ez nem kizárólag Magyarországon áll, hanem szintén a balkáni kapacitások bővítésétől is függ. A meglévő létesítmények vonatkozásában pedig arról számolt be, hogy a horvátországi behozatal emelése is a kapacitások bővítésén, illetve az áron múlik.

Igen a környezetvédelemre, de nem mindenáron

Szijjártó érintette a fenntartható energiatermelést is, s leszögezte, hogy Magyarország igent mond a környezet védelmére, de arra nemet, hogy a világ politikai vagy ideológiai monopóliumként tekintsen a zöld ügyre. Megismételte, hogy nem ideológiai, hanem gyakorlati módon kell hozzáállni ezen kérdéshez, hogy meg lehessen őrizni a bolygót a következő nemzedékek számára.

Szavai szerint ugyanakkor a versenyképesség erősítésére is szükség van, amelynek kéz a kézben kell járnia a környezet védelmével.

És ha ez az egyensúly kibillen, akkor az egész folyamat hitelességét veszítjük el

– mondta.

A miniszter arról is beszámolt, hogy földrajzi adottságaiból kifolyólag Magyarországon alapvetően két irányban zajlik a megújuló energiaforrások bővítése, a nap- és az atomenergiai kapacitások fejlesztésén dolgoznak legnagyobb erőkkel.

Előbbi téren körülbelül 6000 megawattos kapacitás áll rendelkezésre jelenleg, és a cél ennek a duplája. Eközben jól haladnak a paksi bővítés munkálatai, az újabb reaktorok építésével pedig 17 millió tonnányi szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható évente, ami a másfélszerese a teljes magyar közlekedési ágazat kibocsátásának – tájékoztatott.

Hozzátette, hogy a gyakran súlyos bírálatok ellenére nyugati vállalatok is dolgoznak a projekten, például jelenleg a talajszilárdítást is német cég végzi. Rámutatott, hogy az atomenergia biztonságos, olcsó és fenntartható módja az áramtermelésnek, ezért fontos lenne Európának maga mögött hagynia az ideológiai jellegű vitákat a kérdésben, és inkább a realitásokra kellene fókuszálni.