Dobrev Klára, DK-s árnyék-miniszterelnök kora reggeli beszéde után a Momentum elnöke is megemlékezett március 15-ről egy Facebook-bejegyzésben. A pártelnök szerint a Petőfiék tizenkét pontját keretező „Mit kíván a magyar nemzet” felkiáltás és „egyenlőség, szabadság, testvériség” zárás legalább annyira fontosak, mint maga a tizenkét pont. Ezekben a XIX. és a XXI. századi liberalisták kérdés nélkül egyetértenek – vélekedik, majd hozzáteszi, hogy ezzel ellentétben a magyar kormány

Szerinte a Fidesznél egyáltalán nincs törekvés az egyetértésre és a társadalmi békére, és nincs tisztelet mások szabadsága felé sem. A kormány hatalma a „gyűlöleten, a megosztottságon és a polgárháborús logikán alapszik” – vélekedik.

Egyenlőség, szabadság és testvériség helyett szolgaságot, kasztrendszert és oligarchákat ajánlanak Magyarországnak

– fogalmaz Donáth. Szerinte a kormány rendszere az „1848-as ideák tagadása, maga az ellenforradalom, a labanc virtus”. Zárógondolatként azt mondja, hogy „nagyon logikus és következetes, ahogy ma a cár lábához dörgölőznek”.

Nem csak Donáth és Dobrev kelt korán

Az MSZP-s Molnár Zsolt pártigazgató a székelyföldi Kökösön, Gábor Áron hősi emlékhelye mellett tartott sajtótájékoztatót. 

1848–49 máig ható üzenete, hogy egy nemzet csak akkor lehet sikeres, ha képes az összefogásra

– mondta Molnár, majd hozzátette, hogy Gábor Áron anno erre mutatott példát. Elmondta, hogy 1848-ban a különböző társadalmi osztályok együtt küzdöttek a szabadságért, politikai filozófiától és gondolkodásmódtól függetlenül. Szerinte csak akkor lehet hitelesen a békéről beszélni, ha a magyar nemzeten belül is béke van. „Azokat terheli a politikai felelősség, akik meg akarják osztani az országot” – mondta, majd azzal zárta gondolatait, hogy „a patrióta szociáldemokraták hisznek abban, hogy a magyar nemzet még legalább ezer évig sikeres lesz, a Kárpát-medencében pedig a magyar lesz a legtöbbek által beszélt nyelv”.