Orbán Viktor az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének évfordulóján a Nemzeti Múzeumnál mondott ünnepi beszédet. A miniszterelnök gondolatairól elemzőket kérdeztünk.
Orbán Viktor március 15-e alkalmából többek között arról beszélt, hogy mindenkinek döntenie kell: követ tör vagy katedrálist épít. A kormányfő szerint a baloldal követ tör, ők viszont katedrálist építenek. A teljes beszédről szóló beszámolónkat itt olvashatja.
Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, hogy Orbán Viktor beszéde
egyszerre volt ünnepi és politikai. Hamarosan európai parlamenti választások lesznek, érdemes a politikai hangsúlyokra figyelni, a legfontosabb állítások Brüsszel elfoglalásának célkitűzése, a szuverenista többség megvalósítása Európában és az Egyesült Államokban, illetve a kilóra megvett árulók fogalma volt, utóbbi a dollárbaloldalra és a guruló dollárokra is utalt.
Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „az év elején még egyedül voltunk, az év végére pedig mi leszünk többségben a nyugati világban”.
Mráz Ágoston Sámuel ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, „egyre valószínűbb, hogy Donald Trump, aki a szuverenista táborba tartozik, újra az Egyesült Államok elnöke lesz. A miniszterelnök Szlovákiát, Ausztriát és Olaszországot is megemlítette, én még hozzátenném Franciaországot, ahol bár csak 2027-ben esedékes az elnökválasztás, de fokozatos, egyértelmű átfordulás látható”.
A kormányfő beszédében többször is visszatért a katedrális képe, egy ponton úgy fogalmazott, hogy „a baloldal követ tör, múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk, ez a mi életünk”.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint ez „a jobboldal és a baloldal világképe közötti különbség hangsúlyozása volt. A keresztény identitás is megjelenik a katedrális szóban, ahogy az individualista, csak magára gondoló ember és a nemzedékek egymásutánjában felfogott világkép közötti különbség is. Az individualisták és a nemzetben, nemzedékekben gondolkodók között ellentét feszül”.
Horn Gábor lapunknak arról beszélt, hogy „Orbán Viktor olyan, mint Móricka, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe. Március 15-én is ugyanazokat az ezerszer elismételt, szerintem történelemhamisító gondolatokat hangoztatta a Nyugat-ellenességgel együtt. Ócska Nyugat-ellenes szöveg Brüsszelt a Szovjetunióhoz és a török birodalomhoz hasonlítani, én úgy tudom, hogy az Európai Unióhoz népszavazással csatlakoztunk, közös akaratból, és Orbán Viktornak vétójoga is van Brüsszelben, Kádárnak nem volt vétójoga a Szovjetunióban, ahogy az akkori magyaroknak sem a török birodalomban. Ez félremagyarázása a történelemnek”.
A Republikon Intézet vezetője azt is megjegyezte, hogy
a miniszterelnök olyan volt, mintha nem egy nemzeti ünnepen kellene az ország egészéhez szólnia, hanem egy kampányrendezvényen van a sajátjai előtt. Szomorú, hogy még március 15-e alkalmából sem kísérelt meg az ország másik feléhez szólni.
Horn Gábor Orbán Viktor lehetséges nyugati többségre vonatkozó gondolatairól kifejtette: „Szerintem ezt ő sem gondolja komolyan. Minden kutatás azt mutatja, hogy az Európai Unióban megmarad – még ha csökkenő arányban is –, a konzervatívok, a liberálisok és a baloldal többsége. Kicsit erősödni fog a szélsőjobboldal, de komoly elmozdulást nem tartok reálisnak. Orbán Viktor inkább a hallgatóság feltüzelésére használhatta ezt, 2019-ben is hasonló mondatokat hallottunk. Persze álmodozhat erről, de még az is problémákba ütközik, hogy a Fidesz bekerüljön valamelyik szélsőjobboldali szövetségbe, mert többen jelezték, ha a magyar kormánypárt belép, ők inkább kiszállnak”.
Az elemző szerint az Egyesült Államokban sem lefutott még a választás, nem biztos, hogy Donald Trump győz. Horn Gábor végül megjegyezte: „Hazugságnak tartom azt is, hogy Orbán Viktoron és a pápán kívül mindenki háborúpárti lenne.”
A nemzeti ünnep történéseiről szóló hírfolyamunkat itt olvashatja.
(Borítókép: Orbán Viktor beszédet mond a Nemzeti Múzeum előtt 2024. március 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)