Ezentúl online is bármikor képviselhetik ügyfeleiket a védők a bírósági tárgyalásokon, a nyomozók pedig a vizsgálatuk során akár előzetes bírói engedély nélkül is zár alá vehetnek vagyontárgyakat – derül ki a büntetőeljárási törvény március elsején hatályba lépett módosításából. Nem lesz kötelező a jegyzőkönyvvezető részvétele a tárgyaláson, és a védő sem kérheti automatikusan az eljárás elnapolását, hogy beidéztethesse a szakértőt a szakvéleménnyel kapcsolatos kérdései tisztázásához. Ugyancsak márciustól megváltozott az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása is.
Csöndben, különösebb hírverés nélkül március elsején hatályba lépett a büntetőeljárási törvény módosítása. Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője a változásokról szólva kiemelte, hogy mostantól
a védő a hatóságok jóváhagyásával bármikor képviselheti ügyfelét internetes videóhíváson keresztül a bíróságon.
Amennyiben az ügyvéd székhelye és a tárgyalás helyszíne nem ugyanabban a vármegyében van, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben utasíthatják el, hogy a védő távolról védje a képviselt személyt.
Márciustól a nyomozó hatóságnak nem kell előzetes bírói engedélyt kérnie vagyontárgyak zár alá vételéhez, ha úgy ítéli meg, hogy a bírósági határozathozatallal eltöltött idő veszélyeztetné a nyomozás sikerességét. Ilyenkor a nyomozó hatóságnak nyolc napja van kezdeményezni a zár alá vételt az ügyészségnél, akiknek az intézkedéstől számított egy hónapon belül indítványt tesznek a bíróság felé. A bíróság ezt követően dönt arról, hogy jogszerű volt-e az intézkedés, vagy azt haladéktalanul meg kell szüntetni.
Ugyancsak újdonságot jelent, hogy a bírósági tárgyaláson, a szakvélemény ismertetését követően a védő nem kérheti automatikusan a tárgyalás elnapolását, hogy az érintett szakértő tárgyalási meghallgatásával tisztázza a felmerült kérdéseket. Korábban ezt a bíróságnak kötelező volt engedélyezni, azonban az új szabályok értelmében a bíró dönthet úgy, hogy nem idézi be a szakértőt, ha a jelenlétét nem tartja szükségesnek a tárgyalás folytatásához.
A büntetőeljárási törvény változása megkönnyítheti a bíróság munkáját a védők online jelenlétének biztosításával, a védelem mozgástere azonban szűkülhet amiatt, hogy már nem kötelező kihallgatni a szakértőt a védelmi kérdések esetleges tisztázásához
– jegyezte meg Ragány Zoltán, aki úgy látja, hogy a bírói engedély nélküli zár alá vétel lehetősége a sikeres nyomozások esélyét hivatott növelni. Szerinte például egy NAV által folytatott bűnügyi nyomozás során sokakat meglepetésként érhet, ha esetleg bírósági jóváhagyás nélkül veszik zár alá a vagyontárgyaikat, legyen az egy lakás vagy egy bankszámla.
A büntetőjogi szakember szerint a cégvezetőknek és munkatársaiknak is érdemes felkészülniük bármilyen eshetőségre, hogy tisztában legyenek a jogaikkal – akár egy váratlan, rajtaütésszerű hatósági vizsgálat esetén is.
A jövőben nem lesz szükség a jegyzőkönyvvezető személyes jelenlétére a bírósági tárgyaláson, ha arról hangfelvétel vagy hang- és képfelvétel készül, ami alapján a jegyzőkönyvet nyolc napon belül el kell készíteni.
Március 1-től változott az elítéltek büntetés-végrehajtási intézeten belüli besorolása is – derül ki a Magyar Helsinki Bizottság tájékoztatójából. Március elejétől a rezsimek helyett 1-től 5-ig kategóriákba sorolják az elítélteket (ahol az I. kategória a legkedvezőbb és az V. kategória a legszigorúbb), és mindenki a kategóriájának megfelelően részesülhet előnyökben.
Azt, aki március 1-e előtt is bent volt a börtönben, legkésőbb május 30-ig átsorolják az eddigi rezsimekből kategóriákba. Azt viszont, aki március 1-e után kezdi meg a büntetését, már az új szabályok szerint fogják besorolni.
A megváltoztatott besorolás csak az elítéltekre vonatkozik, a letartóztatottakra nem. Rájuk továbbra is a rezsimnek megfelelő szabályozás marad irányadó.
Az új rendszerben az ítélet részeként megmaradnak az eddigi végrehajtási fokozatok, de garanciális elemként csak az elítéltek kezdeti besorolásának kereteit határozzák meg. A keretrendszeren belül viszont a büntetés-végrehajtási szervezet érvényesítheti saját besorolási és elkülönítési szempontrendszerét, amely figyelembe veszi az elítéltek
Az egyes kategóriákban eltérő lesz többek között az elítélt elkülönítése, őrzése, felügyelete és ellenőrzése, intézeten belüli mozgása, életrendje, szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje, a kapcsolattartási formák gyakorisága és mértéke, a személyes szükségleteire fordítható összeg, de az igénybe vehető többletszolgáltatások és a magánál tartható tárgyak köre is.
(Borítókép: Ajpek Orsi / Index)