Visske megjárta a poklot. Szárnya és az egyik lába szétégett, nem tudott felállni, nem tudott egyedül enni és inni sem – szúrta ki a  Facebook-oldalán Lehoczky Krisztián, a Mályi Madármentő Állomás munkatársa. 

Az állomás dolgozója napokon át ápolta a gólya sebeit, etette, itatta őt, mert magától az alapdolgokat sem tudta elvégezni, sőt lábra sem tudott állni, és újra meg kellett tanítani járni.

A madár küzdelemmel teli hónapjairól a következőket fogalmazta meg a madármentő: „Soha nem fogom elfelejteni azt a látványt, amikor Visske beérkezett hozzánk. Egy remegő és az életéért küzdő kis gólyát hozott a nemzeti park. Kézbe vettem, és közben égett toll és égett hús szaga terjengett a levegőben. Átfordítottam, hogy lássam a sérüléseit. Borzalmas látvány fogadott… Könnyeimmel küszködve letakarítottam a szénné égett szárnyát és lábát. Ő közben »beszélt« hozzám, és kérdően nézett a szemembe. Édes Istenem, kis gólya, mi történt veled…? – kérdeztem tőle.”

„Hat napig minden erejét összeszedve küzdött. A hetedik napon Visske a segítségemmel felállt, és többé nem rogyott össze. Soha nem felejtem el, ahogy ő is csodálkozott, hogy egyedül áll, és nem esik össze. Ahogy teltek a napok, egyre erősebb és ügyesebb lett. Visske azóta teljesen felépült, és tegnap visszakapta a szabadságát” – fogalmaz bejegyzésében Lehoczky Krisztián.