Karácsony Gergely főpolgármester Belgrádba utazott, hogy megmutassa, mi vár Budapestre, ha megvalósul a kormány mini-Dubaj-projektje. Mint írja, ez környezetszennyezéssel, látképtől teljesen idegen óriás épületekkel, korrupcióval és külföldieknek értékesített luxuslakásokkal jár majd.
Karácsony Gergely kedd délután a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy nemrég járt Belgrádban, és megnézte, mit okozott az ottani, Emirátusokból érkező beruházás.
A főpolgármester posztjában megjegyzi, hogy Belgrád belső területeinek hőmérséklete drasztikusan megugrott, és nyaranta akár 2–3 fokkal többet mérnek a negyed felhúzása óta.
Az épületek építészeti karakterét silánynak és nyomasztónak írja le, ami „inkább idézi a kaptárszerű, távol-keleti hatalmas lakótelepeket, mintsem az ígért csillogó dubaji luxust”.
Karácsony Gergely leírja azt is, hogy a rakpart megközelíthetetlen, csupán a kijelölt helyeken lehet nézni a vizet teraszokról, de közel kerülni hozzá sehol sem lehet, valamint hozzáteszi, hogy a negyed építése miatt az egész régi vasúti főpályaudvart elköltöztették egy rosszul megközelíthető külvárosba, valamint hogy az építkezés hatalmas teherforgalmat generál, és a zajszennyezés a luxuslakásokat és a folyóparti kiülős helyeket is érinti, ahol egymás hangját sem lehet hallani.
A Ne davimo Beograd (Do not let Belgrade d(r)own) civil kezdeményezés egy urbanistákból alakult mozgalom, ők tárták fel a beruházás számos visszásságát, szervezték a tüntetéseket és bemutatták, hogy az épülő beruházás nem a belgrádi átlag lakosságnak fog jobb életszínvonalat hozni, hanem a nemzetközi befektetők érdekeit szolgálja
– olvasható a főpolgármester bejegyzésében. Megjegyzi, hogy a régió legnagyobb plázája is ebben a negyedben nyitott meg, ami a helyi civilek beszámolója szerint katasztrofális hatással volt a helyi kiskereskedelemre.
A Fidesz ajánlata Budapestnek a lakhatási és gazdasági válság idején: luxusnegyed, felhőkarcoló és giga-bevásárlóközpont
– írja Karácsony Gergely. Szerinte a fővárosnak nem erre van szüksége, hanem megfizethető lakhatásra, működő kisvállalkozásokra és közösségekre.
Mint ismert, az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar dubaji stílusú negyedet építtetne a budapesti Rákosrendezőn, amiről már a kormány oldalán is megjelent egy társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezet.
Az egyesült arab emírségekbeli beruházó megvásárolja a hajdani rendező pályaudvar túlnyomó részét, hogy ott egy kisebb budapesti kerület építésével azonos léptékű, 5 milliárd euró értékű ingatlanfejlesztést valósítson meg; cserébe a magyar állam 800 millió euró értékű közlekedési beruházásra vállalna garanciát.
A tervek szerint tehát egy mini-Dubaj épülhet így a XIV. kerületben, ami magas házakból, irodaházakból, valamint luxuslakásokból állna. Emellett egy 220-240 méter magas felhőkarcolót is építenének a területen, ami nagyobb lenne a jelenleg Budapest legmagasabb épületének számító, 143 méter magas Mol Campusnál.
Az Index a decemberi Kormányinfón kérdezte Orbán Viktort, hogy pontosan mivel bízta meg Lázár Jánost a kilátásba helyezett felhőkarcoló ügyében, és miért tartja fontosnak, hogy a projektet maxi-Dubajnak hívjuk, és ne mini-Dubajnak.
Általánosságban elmondta, hogy ha a magyarok csinálnak valamit, ne kezdődjön úgy, hogy „mini”, ha már csinálunk valamit, akkor az maximális legyen.
„Rákosrendezőn egy olyan fejlesztésre van szükség, ami a budapestiek lakhatását segíti, erről szól a Fővárosi Önkormányzat Parkváros-koncepciója. Ez nem kezdődhet azzal, hogy embereket hajítunk ki az otthonukból az utcára” – szögezte le Karácsony Gergely.
A főpolgármester úgy látja,
ilyen eljárással csak a budapestiek érdekeit semmibe vevő, az otthonunkat külföldi érdekeknek kiárusító RákosDubaj-beruházás kezdődhet. A köztulajdonban lévő rozsdaterületek fejlesztésének pont az lenne a lényege, hogy több megfizethető lakás legyen Budapesten, és ne kevesebb. Tiltakozunk az ellen, hogy az itt lakókat anélkül kergessék el otthonukból, hogy a budapestiek dönthettek volna arról, mi is épüljön Rákosrendezőn.
Karácsony Gergely jelezte: az ellen is tiltakoznak, „hogy Rákosrendező helyén a budapestiek érdeke helyett közel-keleti befektetők érdekeit kiszolgáló luxusnegyed épüljön”.
A projekttel kapcsolatban a főpolgármester elmondta, hogy szerinte Budapestnek kellene megmondania, hogy mit akar látni Rákosrendezőn, és nem tartja jó döntésnek azt, hogy a kormány csak átadja azt az értékes területet a beruházónak, és nem szabja meg, hogy mi épüljön ott.
Éppen ezért indítják el a második Budapesti Lakógyűlést, hogy kikérjék a lakosok véleményét a rákosrendezői beruházással kapcsolatban.
A főváros vezetése a leghatározottabban ellenzi, hogy a Rákosrendező területén megvalósuló fejlesztéseket ilyen jogi formában valósítsa meg a kormány
– közölte a főpolgármester.