Mint írtuk, kedden  hivatalosan is  bejelentette Vitézy Dávid , hogy indul a főpolgármester-választáson, így a kormánypárti Szentkirályi Alexandra mellett  ő lehet  a jelenlegi városvezető, Karácsony Gergely egyik kihívója. A volt közlekedési államtitkárt a Vitézy Dáviddal Budapestért Egyesület és az LMP indítja a választáson.

Karácsony Gergelynek eddig négy versenytársa van a június 9-én esedékes választásra: Vitézy Dávid és Szentkirályi Alexandra mellett Brenner Koloman (Jobbik – Konzervatívok), valamint Grundtner András (Mi Hazánk) is jelezte indulási szándékát.

Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt az InfoRádió Aréna című műsorában csütörtökön elmondta,

• Budapest főpolgármesterének legfontosabb feladata, hogy vezesse a várost, és ne a Facebookon tegye ezt, hanem a valóságban. Leszögezte: főpolgármesterként tudná azt a szemléletet képviselni, hogy a pártpolitikai csaták helyett végre hogyan lehet fejleszteni Budapestet.
• „Ne egy permanens ellenzéki miniszterelnök-jelölti kampányt vigyen a főpolgármester a városházáról, szemben a kormánnyal, amelyik meg egy Budapest–vidék ellentétet próbál mindig élezni, és valóban elvon forrásokat a fővárostól, valóban sokszor nehezíti a főváros fejlesztését, de ne mindig ez az oda-vissza egymásra mutogatás és panaszkodás legyen csak” – összegezte.
• Vitézy Dávid szerint a főpolgármester próbáljon meg tárgyalóasztalhoz ülni és így eredményeket elérni a kormányzatnál, de ha nem megy, akkor természetesen meg kell fogalmazni, hogy milyen problémák vannak. A gyurcsányozás és orbánozás helyett a Budapestről szóló Budapest-politikára tesz ajánlatot.
• „Szerintem joggal kritizálja Karácsony Gergely azt, hogy a kormány egyre nagyobb adóterhet tesz a fővárosra szolidaritási adó címen, de azért a kommunikációja rendkívül zavaros és következetlen ebben az ügyben“ – szögezte le. „Ugyanakkor azt a narratívát nem vagyok hajlandó elfogadni, hogy a főpolgármester nem csinálhat semmit, csak panaszkodik-”
• Vitézy Dávid úgy látja, nem mehet tovább az, hogy Budapesten minden ügy országos pártpolitikai ügy, minden kérdés az országos pártpolitikai harc része. „Amennyire csak lehet, a pártpolitikát háttérbe kell szorítani a budapesti politikában.”
• Leszögezte, „ma a BKK igazgatóságát, amely a legnagyobb fővárosi cég, Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere vezeti, a Fővárosi Vagyonkezelő igazgatóságában ott ül Gál J. Zoltán volt kormányszóvivő, de Tarlós István idején a BKK felügyelőbizottságát Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő vezette. Szerintem ez nincs rendjén, szakemberekre van szükség.”
• Vitézy Dávid kitért arra is, hogy egy olyan ajánlatuk lesz a budapestiek számára, ami a valódi kérdésekről, valódi városfejlesztésről szól.
• Emlékeztetett arra, hogy Karácsony Gergely korábban azt ígérte, hogy minden fővárosi nagy cég igazgatóságának egyharmada nő lesz. „Ehhez képest ma az a helyzet, hogy a BKK-ban, a BKV-ban, a Budapesti Vagyonkezelőben, a Fővárosi Vízművekben és a Fővárosi Csatornázási Művekben, tehát a legnagyobb fővárosi cégekben hat férfi és egy nő ül az igazgatóságban.” Majd hozzátette, ezt nem Orbán Viktor akadályozta meg.
• Szerinte Budapest legfontosabb kérdései ma a lakhatás, egészségügy, közlekedés, utak és közterületek, és egy általánosabb, a külső kerületek általános elhanyagoltsága. „A várospolitika magára hagyta a körúton túli Budapestet” – jelentette ki Vitézy Dávid.
• A budapesti turizmusról leszögezte, a határán van az elturistásodás jelenségének a főváros, amivel sok nagy nyugat-európai város is küzd. Példaként hozta fel az Airbnb kérdést: „nem vagyok a teljes tiltás híve, de szerintem kell korlátokat szabni ennek a jelenségnek.”
• Kitért arra is, hogy a budapesti albérletárak elszállása ma már érdemi problémát jelent az egész főváros számára. Budapesten ma a bécsit lassan megközelítő albérletárakat látunk. „Én azt csinálnám, hogy a telket felajánlanánk egy ingatlanfejlesztőnek, és azt mondanánk, építsen ide ezer megfizethető lakást. Lakbértámogatást garantál a főváros, és előírja, hogy ide milyen állásokból, milyen anyagi helyzetben lévő emberek számára kell ezt biztosítani támogatott lakhatásként, akkor lenne olyan fejlesztő, aki hajlandó lenne fölépíteni az ezer lakást.”
• Vázolta a budapesti egészségüggyel kapcsolatos terveit is: „ennek nyilván van egy olyan ága, hogy Budapesten legyen több elérhető uszoda, futópálya, mozdítsuk elő ezeknek a fejlesztését, akár legyenek olyan lineáris parkok, ahol mondjuk egy infrastrukturális nyomvonal mentén, például a vasútvonalak mentén végig lehet futni, végig lehet sétálni, végig lehet biciklizni. Rengeteg ilyen jó példa van most európai nagyvárosokban.”
• Vitézy Dávid kiemelte azt is, hogy a budapesti ellátásban rengeteg intézmény működik, de ezek között nagyon kevés koordináció van. A főpolgármester igenis tudja artikulálni ezeket a problémákat, szerinte ez fontos és ezt meg kell tennie.
• „A professzionális sport infrastrukturális megjelenése kapcsán egész konkrétan hadd fogalmazzam meg, hogy szerintem nincs szükség több stadionra Budapesten, nem is támogatnék ilyet, és ez az álláspontom nem olyan, mint Karácsony Gergelyé volt 2019-ben, hogy addig hirdetett stadionstopot, ameddig a Városházára oda nem került, majd másnap ezt a véleményét megváltoztatta. Nincs szükség több stadionra Budapesten” – mondta.
• „Ami az olimpiát illeti, egyrészről a kérdésnek minimális aktualitása van, hiszen idén olimpia van Európában, 2028-ban az Egyesült Államokban, 2032-ben Ausztráliában lesz olimpia, és Ázsiában várható, hogy 2036-ban lesz olimpia, és akkor még Afrikáról nem is beszéltünk. Szerintem Budapest, mint európai főváros, valójában 2040 előtt szóba sem kerülhetne. Nem tartom igazán időszerűnek ezt a kérdést a budapesti politikában és ebben a kampányban.”
• Leszögezte, hogy Budapesten az autóforgalom növekedésére se hely, se szándék nincs. Ebben egyébként kivételesen a pártpolitikai oldalak között van egyetértés, szerinte a célok ugyanazok, de nem haladtunk semmit a megvalósításuk felé, hiszen az agglomerációs nyomás miatt az autóforgalom jobban nőtt, mint a közösségi közlekedést vagy kerékpárt választók száma, tízből hat utazás a városhatárt átlépő forgalomban autóval történik, és minden második autóval megtett kilométert Budapesten egy agglomerációból érkező gépkocsival tesznek meg.
• Vitézy Dávid szerint ez azt jelenti, hogy a közösségi közlekedés fejlesztésében még többet kell tennünk, és az autósok felé azt kell világossá tenni, hogy a közösségi közlekedés fejlesztése és az egyéb alternatív közlekedési módok, így a kerékpározás fejlesztése azért szükséges, mert ezt a fejlődési ütemet a város helyben nem tudja kiszolgálni.
• „1 millió autó volt 2010-ben Magyarország központi régiójában, Budapesten és Pest megyében jelenleg 1 millió 350 ezer van. Ha csak a többletautókat, amik azóta érkeztek Budapestre, mióta a jelenlegi kormány 2010 óta hatalmon van, ez a 350 ezer plusz autó Budapesttől Koppenhágáig járna egymás mögé” – összegezte.
• Kitért arra is, hogy Karácsony Gergely alatt teljes egészében hiányzott az a fajta empátia, hogy az autósok nem ártani akarnak Budapestnek, szennyezni és dugót csinálni ott, nem lehet egy ilyen morális kioktató hozzáállással változást elérni a közlekedésben. „Szerintem ez nem a helyes út.”
• Szerinte szükség van arra, hogy épüljenek P+R parkolók és a közösségi közlekedés fejlesztését elsődlegesnek tekintsük, villamosokat fejlesszünk, buszsávokat hozzunk létre, és végre elérjük a kormánynál a HÉV-ek fejlesztését.
• Vitézy Dávid ugyanakkor azt is leszögezte: „pártján vagyok a kerékpáros közlekedés fejlesztésének, de nagyon sok elhibázott félmegoldást látok abban, ahogy a főpolgármester ez ügyben eljárt az elmúlt években.”
• „Szerintem a Galvani híd terve jó, én a kormány felé főpolgármesterként szeretném újra napirendre venni a Galvani híd kérdését” – zárta nyilatkozatát a főpolgármester-jelölt.

A szakértők szerint példátlan mezőnye lesz a 2024-es önkormányzati választásoknak

A budapesti választások eddigi történetében még soha nem fordult elő, hogy egyszerre három, győzelemre valóban esélyes jelölt induljon el a főpolgármesteri székért.

Az új helyzetben rejlő lehetőségekről és konfliktusokról, illetve az aspiránsok egymáshoz fűződő viszonyáról Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, illetve Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója beszélt az Indexnek. 

A Nézőpont Intézet kutatási adatai alapján Mráz Ágoston úgy véli, Vitézy mindkét nagy szavazói táborból ugyanannyi potenciális szavazatot vihet el. Ringbe szállása ugyanakkor Karácsony Gergely számára lehet kellemetlenebb, mivel a fideszes kihívóval szemben neki volt eddig nagyobb esélye a győzelemre.

Arról, hogy Vitézy Dávid a Fidesz budapesti választóknak nyújtott B terve lenne, Mráz azt mondta: ez Karácsony Gergely narratívája, ezzel igyekszik saját veszteségeit csökkenteni, de a kampány fogja majd eldönteni, hogy sikeresen tolja-e be Vitézyt a Fidesz alá. Tényként szögezte le ugyanakkor, hogy a baloldalon is mérhető támogatottsága van a közlekedési szakembernek.

A Publicus Intézet vezetője ezzel szemben már a háromosztatú felállással sem ért egyet. Pulai András szerint Vitézy Dávid bejelentkezésével a képlet úgy áll, hogy a baloldalnak egy jelöltje van, a Fidesznek pedig kettő. A Fidesz szerinte nem talált jó jelölteket. Ennek kapcsán Kubatov Gábor Indexnek adott interjúját idézte fel, ahol a pártigazgató arról beszélt, hogy a Fidesznek sok kiváló jelöltje van. Csakhogy aki nyolc jó jelöltről beszél, annak valójában egy sincs – húzta alá.

Vitézy hivatalos jelölésétől a Fidesz elnöksége elzárkózott, így esett végül a választás Szentkirályi Alexandrára, aki viszont a Publicus korábbi (még bejelentés előtti) mérései szerint a Fidesz részéről szóba jöhető jelöltek közül is a lista alján szerepelt, a legrosszabban teljesített Karácsony Gergely ellenpár-relációjában.

és a budapesti közegben jelen lévő, de nem eléggé elkötelezett fideszes szavazók voksai csak a Fidesz volt közlekedési államtitkára révén gyűjthetők be, Szentkirályi ebben a vonatkozásban „beáldozható”.