A zalai férfi 2018 novemberében elhatározta, hogy magánszemélyek nevében nyújt be jóvátételi kérelmeket a Német Szövetségi Köztársaság Pénzügyminisztériumához. Ezek összege a második világháborúban nemzetiszocialista üldöztetésnek kitett, nem zsidó származású személyek esetében 2556 euró, akkori árfolyamon mintegy 830 ezer forint volt.

A férfi 2018 novembere és 2019 októbere között kilenc ember tudta és engedélye nélkül adott fel postán jóvátétel-igénylést, amelyhez ismeretlen módon, jogosulatlanul megszerezte a szükséges személyes adatokat.

A jóvátétel kiutalásának feltétele volt egy közjegyző által kiállított és hitelesített, úgynevezett életben léti igazolás is, amelyet a vádlott minden esetben be is nyújtott. Ezek azonban hamisítványok voltak, amelyeket nem közjegyzők készítettek, illetve azokat nem az „igénylők” írták alá.

A német pénzügyminisztérium 2019 szeptembere és decembere között három esetben utalt ki jóvátételt, amelyek a vádlott, egy ismerőse és egy esetben a lánya bankszámlájára érkeztek. Sem a férfi ismerőse, sem a lánya nem tudott arról, hogy a számlájukról készpénzben felvett összegek bűncselekményből származtak.

Miután a német pénzügyminisztérium észlelte, hogy a közjegyzői igazolások hamisak, elutasította a további hat jóvátétel igénylése iránti kérelmet. 

A Zalaegerszegi Járásbíróság előkészítő ülésén a vádlott elismerte bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról.

A bíróság bűnösnek találta üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletében, kilencrendbeli közokirat-hamisítás bűntettében, valamint személyes adattal való visszaélés és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. A férfit ezért jogerősen két év, végrehajtásában öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.