„Ha történik egy visszaélés vagy rossz élmény, az általában következmények nélkül marad” – mondta Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista, a gyermekjogok egyik legelismertebb hazai szakértője, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója és vezetője a WMN-nek adott interjújában. A jogász szerint rendkívül veszélyes jelenség, hogy az online térben a gyerekek idősebbnek akarnak látszani, a felnőttek meg gyakran fiatalabbnak mondják magukat, így senki sem pontosan az, mint aminek látszik. 

Gyurkó Szilvia többek között arról is beszélt, hogy 

• az online társkeresőkön vagy üzenetküldő alkalmazásokon könnyen lehet ismerkedni 18 éven aluliakkal, ami problémás szabályozásokra utal.
• A magyar társadalomban a jelenség valódi megismerésének vágya háttérbe szorul, ami szomorú, mert erről érdemes lenne érdemben és komolyan beszélni.
• Egy kiskorú 12 éves korától kezdve gond nélkül létesíthet szexuális kapcsolatot egy másik, 18 éven aluli fiatallal, míg 14 éves kortól akár felnőttel is.
• „Bár szerintem pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy ilyen életkorú [14 éves] gyerekekkel a felnőttek végeznek szexuális cselekményeket. Azok a gyerekek ugyanis, akik valós és érdemi szexuális edukáció, nemi nevelés nélkül nőnek fel, valójában nincsenek birtokában azoknak az információknak, amelyek alapján megalapozott döntést hozhatnának.”
• Sok családban a szexualitás tabu, és a legtöbb iskolában a szexuális felvilágosítás nem készíti fel a gyerekeket arra, hogy hogyan kerüljön egyensúlyba a saját érzései, vágyaival.
• 2021 óta Magyarországon a gyerekek szexuális edukációja erős korlátozások alá esik. 
• „Abból kellene kiindulni, hogy a gyerekek vakon, a hormonjaik által rángatva, meg az interneten talált mindenféle tartalmakból »inspirálódva« (igen, itt a pornóra, meg a közösségimédia-platformok átszexualizált, felnőttekre szabott, de gyerekek által is fogyasztott tartalmaira gondolok) ugranak bele kapcsolatokba.”
• A felnőtt-tartalmú oldalakon ugyanúgy jelen vannak a gyerekek, a fiatalok, a felelős és a felelőtlen felnőttek, és azok is, akik kifejezetten rossz szándékúak.
• Egy gyereknek joga van ahhoz, hogy a felnőttek akkor is vigyázzanak rá, ha ők ezt nem kérik.
• „A szexting az online csetelés svájci bicskája”, amivel egyaránt lehet figyelmet felkelteni, kapcsolatot elmélyíteni, barátságból szerelembe váltani, provokálni, intimitást erősíteni, vagy undort és visszatetszést kelteni, barátságot örökre megszakítani.
• Van egy nagyon furcsa szabályozás a magyar jogrendben: egy gyerek szexelhet, de nem szextingelhet. 
• Ha egy gyerek bárkinek küld egy képet magáról, azzal ő ugyan nem sért törvényt, de aki kapja és a telefonján tárolja, bűncselekményt követ el.
• A kamasz szerelmesek szabadon szexelhetnek, de tilos szextingelniük – ami nyilvánvalóan egy egészen fura szabályozás, tekintve, hogy a szexting sokszor megelőzi a szexet.
• A jogszabályok nem igazán segítenek a gyerekek szempontjából jó döntést hozni.
• A jogszabályoknak két alapvető feladatuk lenne: egyrészt fel kellene készítenie a gyereket arra, hogy milyen kockázatai lehetnek az online csetelésnek és hogyan tudnak biztonságosan kapcsolódni másokhoz, másrészt tudatosítania a felnőttekben, hogy attól, hogy egy gyerek úgy néz ki, mint egy felnőtt, úgy beszél, mint egy felnőtt és úgy viselkedik, mint egy felnőtt, még nem lesz felnőtt.

Mint arról az Index is írt, az utóbbi időben a gyermekvédelem előtérbe került, miután Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűnöző bűntársának. A kegyelmi botrányként elhíresült ügy hatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma új intézkedések bevezetését ígérte a gyermekek védelme érdekében. Arról, hogy a döntéshozók milyen intézkedéseket vezettek be eddig, és mire készülnek, itt írtunk bővebben.