A katolikus egyházban ma megkezdődött a nagyhét, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények. Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét, amelyben a hűség, a tisztánlátás és az erő voltak a hívószavak.
Virágvasárnap a keresztény világ azt ünnepli, amikor Jézus a szenvedése előtt felment Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az Olajfák hegyénél két tanítványát előreküldte egy szamárcsikóért, amelyen még nem ült ember, majd ezen az állaton vonult be a városba. Az ujjongó nép tiszteletadásként pálmaágakkal integetett (innen a latin elnevezés: Dominica palmarum, avagy Dominica in palmis de Passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről).
Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére, a húsvétra vezeti el a híveket.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amely során a templomokba látogatók pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelyben a hívek által hozott barkákat a pap megáldja.
Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában tartott szentmisén úgy fogalmazott:
Hallottuk mai a liturgiában a Passiót is, Jézus szenvedésének történetét. Ha a jeruzsálemi bevonuláskor nem hangzottak el disszonáns bekiabálások, hogy hátha mégsem ő a megváltó, úgy Pilátus előtt néhány nap múlva, amikor a tömeg éppen az ellenkezőjét ordította, hogy »Feszítsd meg!«, ugyancsak nem szólalt meg fennhangon az ellenvélemény. Mintha egyedül Pilátus lenne az, aki vonakodik őt halálra adni. Aligha elképzelhető, hogy a virágvasárnapi és a nagypénteki tömegben teljesen különböző emberek lettek volna. Sokkal inkább azt érezzük, hogy ugyanazok az emberek változtak meg.
Erdő Péter szerint a szelíden bevonuló Jézustól nem várhatták azt, hogy két napon belül katonai győzelmet arat. A főtanács által megbélyegzett Jézusról pedig aligha tudtak olyan teológiai érvet mondani, ami a tekintélyes írástudók nézetével vitába szállhatott. Akkor hát mi történt? − tette fel a kérdést a bíboros.
Megváltozott a tömeg hangulata. A kisember, a hétköznapi ember ki van téve a közhangulat vagy a hangulatkeltés befolyásának. Nincs elég információja, de talán értékelni sem tudja önállóan a jeleket. Ezért változékony a közhangulat. Ezért érezhetjük azt néha, hogy emberi manipuláció vagy akár a gonosz szellem működése terelheti rossz irányba egyén és közösség viselkedését
– folytatta Erdő Péter, aki szerint ahhoz, hogy a mai kor embere hűséges maradhasson Jézushoz, tisztánlátásra és erőre van szüksége. „Az imádság és cselekvő szeretet kapcsolatában kell lennünk vele, hogy követhessük őt minden körülmények között” − mondta a bíboros.
A keresztény kultúra országaiban a virágvasárnap kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.
A barkát azokban az országokban használják virágvasárnap, ahol nincs pálma. A korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát az ünnep vigíliáján, azaz szombaton szerzik be, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.
A szentelt barkához több hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.
Virágvasárnapi szokás több palóc községben a kiszehajtás, a tél temetése. A lányok női ruhába öltöztetnek egy szalmabábut, amelyet körülhordoznak a faluban, majd levetkőztetik, a szalmát pedig elégetik, vagy vízbe dobják, hogy elűzzék a telet és a betegségeket.
Virágvasárnap tilos a munka, főként a mulatság. A Mátraalján úgy tartják, hogy ekkor nem szabad táncolni, mert letáncolnák a fákról a virágot. A népszokás szerint ekkor kell elvetni a virágmagvakat, mert szebbek és illatosabbak lesznek a növények.
Az elmúlt években a koronavírus-járvány a virágvasárnapi szertartásokat is átírta − emlékeztet az MTI. 2020-ban a Vatikánban Jézus jeruzsálemi bevonulását nem a papokkal és hívőkkel teli, virágokkal és növényekkel díszített Szent Péter téren idézték fel: Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter-bazilikában misézett, ez volt az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséje. Jeruzsálemben is elmaradt a szokásos virágvasárnapi menet az Olajfák hegyéről a Jeruzsálem óvárosában lévő Szent Anna-templomhoz, és Esztergomban sem tartottak nyilvános szertartást. 2021-ben ugyancsak interneten közvetítették a Vatikánból a virágvasárnapi misét, amelyet Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mutatott be harminc bíboros és alig több mint száz hívő, többségében egyházi személy előtt.
2022-ben és 2023-ban azonban Ferenc pápa ismét a Szent Péter téren mutatta be a virágvasárnapi szentmisét több tízezer hívő részvételével. A tavalyi virágvasárnap eseménye volt, hogy megjelent az első száma a római hajléktalanok hetilapjának, amelyet Ferenc pápa kezdeményezésére a szentszéki napilap, a L’Osservatore Romano támogat, és amelyet minden vasárnap a Vatikán környéki utcákban árulnak.
(Borítókép: Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) virágvasárnapi ünnepi szentmisét mutat be az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban, 2024. március 24-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)