Itt a tavasz, újra felzúgnak a kertekben a motoros fűnyírók. A legtöbb szomszédjogi vita zajkibocsátással kapcsolatos, hiszen kevesen szeretnek hétvégén fűnyíró zajára ébredni. Általános szabályok szerint hétköznapokon reggel 7 és este 20 óra között szabad csak füvet nyírni. Szombaton reggel 9 és dél között megengedett a zajkibocsátás, míg vasárnap és munkaszüneti napokon tilos. Csakhogy az önkormányzatok szabadon rendelkezhetnek arról, hogy településükön eltérnek-e az általános szabályozástól, vagy sem.
A szomszédjogokat (iura vicinitatis) már az ókorban is ismerték; a rómaiak ezeket a korlátozásokat törvényi szolgalmaknak tekintették. Vagyis rájöttek, hogy a tulajdont nemcsak a köz, hanem a szomszédok közötti zavartalan együttműködés érdekében is szükséges korlátozni.
Napjainkban a szomszédjogok alapvető rendelkezéseit a Polgári törvénykönyv (Ptk.), míg a speciális kérdéseket a szomszédjogi törvény tárgyalja, és mindezt önkormányzati rendeletek egészítik ki, megfejelve a bíróságok ítélkezési gyakorlatával.
Az ingatlan használatának általános korlátjaként szabályozza a jog az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalmát. A Ptk. 5:23. §-a ezt így fogalmazza meg:
A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.
Az esetek sokszínűsége, eltérősége és összetettsége miatt a szükségtelen zavarás fennálltának vagy kizárásának megállapítását a törvény az ítélkezési gyakorlatra bízza. A bíróságok pedig bizonyítás lefolytatása után és általában igazságügyi szakértő igénybevételével döntenek a konkrét eset összes körülményének mérlegelésével.
A legtöbb szomszédjogi vita építkezéssel, kellemetlen szagokkal, állatok tartásával és zajokkal kapcsolatos. Mert nincs két egyforma szomszéd. Az egyik szeret hangosabban zenét hallgatni, flexelni, szombat reggel füvet nyírni, míg a másik nem.
A csendháborítás szabálysértésnek minősül. A 2012-es szabálysértési törvény szerint „aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken [...] indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el”.
A környezeti zajok alapvető szabályait egy 2008-as együttes rendelet foglalja össze, amely rendezi, hogy milyen határértékeken belül kell esnie az adott zajnak, attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, és hogy hány órakor történik a zajkeltés. E szerint reggel 6 és este 22 óra között megengedett a zajkibocsátás. Üdülőterületen 45, kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű lakóterületen 50, míg a nagyvárosias lakóterületen 55 decibel a felső határérték. Este 22 óra és reggel 6 óra között ez az érték további 10 decibellel csökken, ennél magasabb zajongás már csendháborítás.
A fűnyírásra a külső zajforrás szabályai érvényesek. E szerint
hétköznapokon reggel 7 és este 20 óra között szabad csak füvet nyírni. Szombaton reggel 9 és dél között megengedett a zajkibocsátás, míg vasárnap és munkaszüneti napokon tilos.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az önkormányzatok ugyanis szabadon rendelkezhetnek arról, hogy településükön eltérnek-e az általános szabályozástól, vagy nem. Magyarán mondva: ahány település, annyiféle korlátozás. Ezért mindenképp célszerű az adott település honlapján vagy az önkormányzatnál tájékozódni az érvényben lévő helyi szabályozásról.
Több tucat önkormányzati rendeletet elolvasva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb településen a fűnyírással kapcsolatos korlátozások megszegőire akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot is kiszabhatnak. A birtokvédelmi eljárásról itt írtunk.
Budapesten például kerületenként is eltér a szabályozás. Az I. kerület lakóterületi övezetében munkanapokon 7-től 18 óráig, szombaton 8-tól 13 óráig végezhető motoros fűnyírás, vasárnap és munkaszüneti napokon azonban nem. Óbudán munkanapokon és szombaton 8-tól 20 óráig lehet motoros fűnyírást végezni, vasárnap és ünnepnapokon viszont egyáltalán nem szabad.
A külső kerületekben kevésbé szigorúak a rendelkezések.
Így a Budafok-Tétényen zajjal járó kerti munkát hétköznapokon 7-től 20 óráig, szombaton és munkaszüneti napokon 8 és 16 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 9 és 12 óra között végezhetnek.
Szentendrén a kiskertekben a motoros fűnyírás hétköznapokon 8–19 óra, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon délelőtt 9–12 óra és délután 15 és 19 óra között engedélyezett, ezen kívüli időszakban viszont tilos. Veresegyházon a zajjal járó kerti munka munkanapokon 7-től 20 óráig, szombaton 9-től 14 óráig végezhető, míg vasárnap és ünnepnapokon tilalom van érvényben. Törökbálinton munkanapokon már reggel 6-tól zúghat a fűnyíró egészen este 20 óráig. Vasárnaponként és ünnepnapokon azonban egyáltalán nem, szombaton pedig kizárólag 8-tól 18 óráig végezhető a zajos tevékenység.
Balassagyarmaton és Salgótarjánban hétköznapokon és munkaszüneti napokon 6 és 20 óra között, vasárnap és ünnepnapokon 8-tól 18 óráig engedélyezett a fűnyírás.
Balatonfüreden magánszemély a tulajdonában, használatában lévő ingatlanon hanggal járó kerti munkát hétköznap 7 és 20 óra között, szombaton 9 és 12 óra között végezhet. Vasárnap és ünnepnapokon egész nap tilos a motoros fűnyírás. Hasonló a szabályozás Balatonfűzfőn is. Keszthelyen május 1. és szeptember 30. között szombatonként 13 és 16 óra között, vasárnap és ünnepnapokon egész nap érvényben van a korlátozás.
(Borítókép: owngarden / Getty Images Hungary)