Vasárnap kezdődik a nagyhét, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó időszaka. Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeznek a keresztények.
Virágvasárnap alkalmából Erdő Péter bíboros esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét. A virágvasárnappal kezdődő nagyhét Jézus szenvedésén és kereszthalálán keresztül feltámadásának ünnepére vezet el – számolt be az MTI.
A virágvasárnapi szentmise a jeruzsálemi bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik. A hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás a barkaágak megáldása.
A virágvasárnapi misén elhangzik Krisztus szenvedéstörténete, a passió. Az egyház ezzel fejezi ki, hogy Jézus dicsőséges bevonulása Jeruzsálembe a kezdete az eseménysornak, amely szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, ezáltal hozva el a megváltást, amely az örök élet reményét táplálja minden hívőben.
Az elmúlt években a koronavírus-járvány a virágvasárnapi szertartásokat is átírta. 2020-ban a Vatikánban Jézus jeruzsálemi bevonulását nem a papokkal és hívőkkel teli, virágokkal és növényekkel díszített Szent Péter téren idézték fel: Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter-bazilikában misézett, ez volt az egyház történetének legelső interneten közvetített virágvasárnapi miséje.
Jeruzsálemben is elmaradt a szokásos virágvasárnapi menet az Olajfák-hegyéről a Jeruzsálem óvárosában lévő Szent Anna-templomhoz, és Esztergomban sem tartottak nyilvános szertartást. 2021-ben ugyancsak interneten közvetítették a Vatikánból a virágvasárnapi misét, amelyet Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában mutatott be harminc bíboros és alig több mint száz hívő, többségében egyházi személy előtt. 2022-ben és 2023-ban azonban Ferenc pápa ismét a Szent Péter téren mutatta be a virágvasárnapi szentmisét több tízezer hívő részvételével.
A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az „ünnepek ünnepe” (sollemnitas sollemnitatum). A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett „mozgó” ünnepe.
A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre.
Az ünnepet negyvennapos, hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis).
A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi szertartásnak része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.