Főpolgármester-jelöltek, visszalépés, jelölti vita, a Magyar Péter-jelenség, kinek jó és kinek nem, mennyire fontos az európai parlamenti választás. Ezekre kerestük a válaszokat Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével és Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökével a Kibeszélő legújabb adásában.
Rögtön a bemelegítésnél adódott a kérdés, miért volt jó, vagy éppen nem jó döntése a Fidesznek Szentkirályi Alexandrát elindítani a főpolgármesteri posztért. A szakértők szerint pozitív üzenete van egy női jelöltnek, és Szentkirályinak van önkormányzati tapasztalata, hiszen Tarlós István idején volt főpolgármester-helyettes.
Visszaléptetése Mráz Ágoston Sámuel szerint nem valós, hiszen a Fidesz-szavazóknak küldenének ezzel rossz üzenetet, mert a párt Szentkirályi mellett áll ki, és semmi közük Vitézy Dávidhoz. Utóbbi a szakértők szerint olyan réteget igyekszik elérni, akiknek sem a jobb-, sem a baloldali identitás nem fontos, hanem a szakmaiság jegyében szavaznak (ők a városi értelmiség és a fiatalok), illetve azokra is számít, akik emlékeznek sikeres BKK-vezetői időszakára.
A nagy kérdés: mi történik, ha győz Karácsony Gergely, viszont számára előnytelen lesz a Fővárosi Közgyűlés összetétele, és folyamatos kompromisszumkényszer fogja vezérelni a városirányítást. Mindkét szakértő lehetségesnek tartja, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk is tud majd képviselőket küldeni a Fővárosi Közgyűlésbe.
Horn Gábor egyébként a nagypolitika mellett eredménybefolyásolónak tartja, hogy megrendezzék a jelöltek részvételével beharangozott vitát, mert Karácsony ezzel megmutathatná, hogy beleáll ilyen megmérettetésbe, szemben mondjuk Orbán Viktorral. A kérdés az, hogy marad-e erre elegendő médiafelület, mert a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint ma már szinte minden hírt kiszorít a sajtóból a Magyar Péter-ügy, ő tematizálja a felületeket.
Horn úgy véli, első interjújában őszintén mondhatta, hogy azért állt ki, mert úgy érezte, valamit csinálnia kell, nincsenek nagypolitikai ambíciói, azonban lehet, hogy két hét alatt beleszeretett ebbe a helyzetbe. Mivel a kegyelmi ügy egy morálisan megfelelő pillanatnak tűnt a Fidesszel szembeni megnyilvánulásra, ezért kilépett a nyilvánosság elé.
Magyar nem one-man-show-t ad elő, biztosan állnak mögötte olyanok, akik még nem tárták fel kilétüket. Mráz Ágoston Sámuel szerint ha meg akarja méretni magát a választásokon, ahhoz bizony pártra és jelöltekre van szüksége.
Szóba került az is, hogy kik lehettek azok a tízezrek, akik elmentek március 15-én, vajon ez a harmadik Magyarországot jelentette-e, azokat az embereket, akik egyik szekértáborba sem szeretnének tartozni. Mráz szerint nincs egységes harmadik tömb, és ennek a megszólításával már többen próbálkoztak a múltban, de nem jártak sikerrel. Szerinte Magyar Péter egyértelműen a baloldaltól visz el szavazókat.
A szakértők abban egyetértenek, hogy Magyar színre lépésével ugyan a Fidesznek is problémát okoz, de az ellenzék számára okozza a nagyobbat a média folyamatos tematizálásával.
Mráz Ágoston Sámuel szerint kérdés az is, hogy hány ember alapvető véleményét, politikai identitását fogja megváltoztatni az, amit majd hall Magyar Pétertől. A Fideszből senki nem állt oda Magyar Péter mellé, és amit tett, vagyis az, hogy a Fidesz világából jött és elárulta azt, éppen mozgósító erővel bír a táboron belül.
Hasonló hatása volt a Simicska-ügynek is, amelynek eredményeként született egy 20 százalék feletti párt, ugyanakkor ez nem befolyásolt egy újabb kétharmados győzelmet a Fidesz részéről.
A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Siklós András, Horn Gábor és Mráz Ágoston Sámuel a Kibeszélő 2024. március 25-i adásában. Fotó: Németh Kata / Index)