Lázár Jánossal lehet tárgyalni, de a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviselőivel nem. Pikó Andrást, Józsefváros polgármesterét a politikai gesztusok értelméről, a Palotanegyed fejlesztéséről, a választási felkészülésről és a pártok közti egyet nem értés okairól is kérdeztük.
Pikó András párthátszél nélkül került a legutóbbi önkormányzati választáson a VIII. kerület polgármesteri székébe. A városvezetővel egyebek mellett arról beszélgettünk, hogy
Hosszú ideig újságíróként dolgozott, 2019-ben jelöltette magát – sikerrel – polgármesternek Józsefvárosban. Miért gondolta úgy, hogy hasznosabb pályaívet kínálhat önnek a politika?
Ez egy 2014-ben kezdődő folyamat volt, amikor a Heti Betevő civil aktivistája lettem. Hétvégenként osztottunk ételt a rászorulóknak, és ez az életformámat is átalakította. Úgy éreztem, újságíróként már nincs érdemi ráhatásom más emberek életére. Jó esetben azért lesz valaki újságíró, hogy javítson a közállapotokon, de ez 2010 után már egyre kevésbé volt lehetséges. A helyi politikát választva viszont erre újra esély nyílt.
Van értelme legalább a helyi politikában gesztusokat tenni annak értelmében, hogy a két szembenálló tábor közelebb kerülhessen a másik megértéséhez?
Habitusomból adódóan én hiszek abban, hogy ez a nemzet mégiscsak egy közösség. Most ugyan nem ez látszik, de egy normális világban még az ideológiailag egymástól nagyon távol lévő emberek is szót tudnak érteni egymással. A polgármesteri gyakorlat számomra kötelezővé teszi a párbeszédképességet. Miközben komolyan hadakoztam bizonyos ügyekben a kormánnyal, soha nem gondoltam, hogy ne tudnék leülni bárkivel tárgyalni a józsefvárosiak érdekében. Le is szoktam ülni. Azt gondolom, hogy a legfelső politikai szint alatt ez az ország normálisabb, mint amit mutat.
Mégis a korábbi évtizedek gyakorlatával szakítva a VIII. kerület idén először a Nemzeti Múzeum környékének használatáért területhasználati díjat kért a március 15-i állami rendezvény szervezőitől. Mit akartak üzenni ezzel?
Az egyhetes szabadságom alatt engem helyettesítő alpolgármester nem írta alá az ingyenes közterület-foglalást, ez az ő döntése volt, amit a hivatal végre is hajtott. Szerintem nem volt benne politikai megfontolás, de ha tudtam volna róla, akkor valószínűleg másképp döntök.
Pedig a Palotanegyedben tervezett kormányzati beruházás intézése sem épp a békülékenység irányába mutat. Mi a kifogásuk a Pázmány kampuszának megépítésével?
Nem a kampusszal van bajunk. Józsefváros Budapest egyik legnagyobb egyetemi központja, erre is építjük a városfejlesztési stratégiánkat. 2020 óta folyamatosan csak annyit kértünk, hogy a helyben élők megkérdezése nélkül semmi ne történjen. 4000 ember írta alá a civilek petícióját, akiknek a mindennapi életét befolyásolja az építkezés és annak módja. A társadalmi egyeztetés lehetősége egészen 2022-ig benne volt a pakliban, sőt az akkori lebonyolító Budapesti Fejlesztési Központ nagyon látványos terveket is bemutatott. '22 tavaszára ígérték a társadalmi egyeztetést, de az mind a mai napig nem történt meg. Úgy látom, hogy erre nem is elsősorban a kormányzat, hanem a megrendelő Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK), illetve a Pázmány Péter Katolikus egyetem vezetése nem volt nyitott. Ennek következtében egyre-másra születtek a felülről „ránk tolt” döntések. Erre helyi védelem-, majd változtatási tilalom elrendelésével reagáltunk, hogy jelezzük, meg kell állítani a folyamatot, amíg a párbeszéd el nem kezdődik.
Nagy meglepetés volt, amikor a közelmúltban Lázár János miniszter jelezte a kapcsolatfelvételi szándékot. Épp most írok egy levelet neki, amiben jelzem, hogy nem tudunk tovább várni arra, hogy a legfontosabb szereplő, maga a megrendelő részt vegyen a társadalmi egyeztetésben. Mivel a minisztérium nem tartja magát illetékesnek, hogy ebben az ügyben eljárjon, mert csak a projekt lebonyolítójaként venne részt az egyeztetéseken, nem vállalhatjuk annak kockázatát, hogy egy velünk szóba nem álló entitás, a MKPK döntésén múlik, mi és hogyan épüljön. A lakók viszont tudni szeretnék, hogy mekkora lesz a beépítettség, mennyire árnyékolnák be az új épületek a környező házakat, mely épületeket fogják elbontani, mi lesz a Magyar Rádió épületével, mivel járnak majd a bontások, hogyan lehet majd parkolni..., ezekre nincs válasz, miközben alig látunk mozgásteret a meglévő tervek megváltoztatására. Ilyen feltételek mellett kár elbábozni, hogy egyébként tárgyalunk egymással. Az egyház megrendelésére a kormányzat eddig gőzhengerként végigvitte az akaratát, mi most ezzel a valósággal kell hogy szembenézzünk.
A tervek mennyire vannak szinkronban a helyi építési rendelettel?
A lehetőségeket teljesen kimaxolja, miközben az ottani kívánatos kereteket funkció és beépítettség vonatkozásában is túlfeszíti. Elég, ha elképzelik az olvasók, hogy 10 méterrel magasabb épület kerülne oda, mint a Nemzeti Múzeum. Nem látjuk az építkezés környezeti és közlekedési hatásait sem.
Önöknek is van egy nagyobb volumenű kerületi fejlesztésük. Átépítenék a Diószegi Sámuel utca több lepusztult bérházát is, másokat pedig lebontanának. Hogyan fogadták a tömbrehabilitáció terveit a környéken élők, illetve az épületekben lakók?
A Diószegi 18-tól 28-ig terjedő önkormányzati ingatlanokon valóban egy átfogó felújítást tervezünk. A rehabilitáció keretében ki kell szárítani az épületeket, energetikailag korszerűsíteni, a lakások összenyitásával pedig legalább 50 nm-es otthonokat kell kialakítani. Mindezt a mellette lévő telkek és épületek eladásából, illetve megpályázott uniós forrásokból fogjuk finanszírozni. E folyamat legelső lépéseként a most ott lakóknak lakhatást fogunk biztosítani. Rossz szociális és infrastrukturális körülmények között élnek ott most emberek, nem csoda, hogy nagyon várják, hogy végre normális lakhatási körülmények közé kerülhessenek. Elköltözésükhöz sok lakást újítunk fel másutt, és ezek mellé vásárolunk is. 2-3 év múlva pedig eldönthetik, hogy a cserelakást választják, pénzbeni kompenzációt, vagy azt, hogy visszaköltöznek a Diószegi Sámuel utcába.
A számok alapján kifejezetten jól áll a költségvetés. A közösségi részvételiség keretében elkölthető forrásokból még egy ökofeminista kertre is jutott. Ön tudja, hogy az mi?
Nem a kert ökofeminista, hanem a pályázó csapat. Az ökofeministák az ember és a természet kapcsolatát feminista szemszögből közelítik meg. A több tucat beérkező pályázat közül itt arról döntöttek a városlakók, hogy változtatnának a Kőris utca – Diószegi Sámuel utca saroktelkén lévő, magántulajdonú telek nem épp ideális körülményein. Mondjuk ki, ott nő a gaz, drogfogyasztók tanyája, ezért gondoltuk azt, hogy első lépésként érdemes lenne humanizálni. Ehhez kellett találni egy csapatot, akik magukénak tudnák érezni ezt a területet.
Én ott gazszépségverseny megtartásáról olvastam a kerületi lapban. Ha komolyan gondolták a feministák ezek zsűrizését és pontozását, akkor ez nem valamiféle városfejlesztési zsákutca?
Egy üres telek időszakos zöldítése nem városfejlesztés, így városfejlesztési zsákutca sem lehet, sokkal inkább iróniáról lehet szó. Az ilyen típusú kezdeményezésekkel az a probléma, hogy túl nagy fába vágták a fejszéjüket. Ha a telek tulajdonosa nem kezdi meg a már egy évtizede tervezett építkezést, akkor bérbe fogjuk tőle venni és önkormányzati közösségi kertként rakjuk rendbe. A részvételi költségvetésből egyébként számos sikeres projekt született a Karácsony Sándor utca zöldítésétől az akadálymentesítésig.
A civil szervezetek valóban meglehetősen aktívak a kerületben, ez viszont sokaknak nem tetszik, legalábbis ami a hajléktalanokkal és droghasználókkal foglalkozó karitatív egyesületeket illeti. Mivel nyugtatná a kerületi lakókat?
Az önkormányzatnak nincs a kerületben hajléktalanszállója, ezeket mind egyházi vagy civil szervezetek tartják fenn, illetve a Fővárosi Önkormányzat működtet ilyet, összesen több mint egy tucatot. Ez a józsefvárosiak számára komoly tehertétel. 2009-ben Kocsis Máté azzal kampányolt, hogy csökkenteni kell a hajléktalanszállók számát, de nyolc év alatt nem ért el eredményt. A mostani ciklusban megszületett viszont a fővárosi hajléktalanstratégia, amely célként tűzte ki, hogy (a VIII., a X. és a XIII. kerületek válláról a súlyt levéve) igazságosabban kell a 23 kerület között ezeket a szociális terheket elosztani. 2009 óta nem hajléktalanszállóból lett több, hanem hajléktalan emberből, miközben az is igaz, hogy közülük kevesebben élnek az utcán. Mi azt mérlegeljük, hogy minek milyen hatása lesz. Amikor a Fidesz nekiment az Iványi Gábor lelkész által vezetett Oltalom Karitatív Egyesületnek, vidéken több intézményt is be kellett zárniuk. Ha a kormányzati presszió hatására az itteni szolgáltatásaik is megszűnnek, akkor ezek az emberek ellátatlanul kerülnek ki az utcára. Mi önkormányzatként épp azért nyújtottunk segítséget az Oltalomnak, hogy a kiszolgáltatott emberek tömege ne kerüljön ki ellátatlanul Józsefváros utcáira.
A lakosság összetétele szempontjából valóban nagyon színes a VIII. kerület és nem csak a hajléktalanok, illetve a romák magas aránya miatt. Számos kínai és más, nem magyar állampolgár is rendelkezik itt állandó lakcímmel.
Elég végigmenni a Népszínház utcán, hogy lássuk, valóban mennyire összetett a lakosság. Az itt élő 75 ezer ember bő egyhatoda már külföldi. A nem magyar állampolgárságú választók száma 6000, közülük 1500-2000 az állam által elismert menekültstátuszú, választójoggal rendelkező külföldi, a többi 4000 pedig európai uniós állampolgár. Arányaiban csak a VI. kerületben él több nem magyar állampolgár Budapesten.
Ami abból a szempontból lehet önnek fontos, hogy 2019-ben csupán 269 vokssal nyert Sára Botond polgármesterjelölttel szemben. E 6000 potenciális külföldi szavazót mivel próbálja megszólítani?
Tájékoztatjuk őket a Nemzeti Választási Iroda által közzétett közérdekű információkról azzal kapcsolatban, hogy hogyan élhetnek a szavazójogukkal. A hitvallásunkat jelzi, hogy minden évben a Pride hete alatt kikerül egy molinó az önkormányzat homlokzatára, amin az áll: mindenki önkormányzata. Ez nem valamiféle politikai cukiskodás, komolyan is gondoljuk, hogy származástól, társadalmi státusztól vagy vallástól függetlenül minden itt élőt józsefvárosinak tekintünk, következésképp igyekszünk is őket megszólítani.
Fizetett angol nyelvű hirdetésben figyelmezteti is őket szavazati jogukra. Ebből a másságukból következően készülnek számukra testre szabott ajánlattal?
Talán a legfontosabb, hogy tudjanak kommunikálni a hivatalunkkal. Ennek megfelelően fejlesztjük a szolgáltatásainkat, hiszen, ha fel tudják velünk venni a kapcsolatot, akkor előttük is megnyílnak az egyébként más jogosultak számára is elérhető szolgáltatásaink, legyen szó szociális vagy lakhatási támogatásról. Van már angol nyelvű honlapunk például. Kampány idején egyébként természetes, hogy minden választót el akarunk érni.
Láthatóan tehát Józsefváros baloldali közössége is megkezdte a választási felkészülést. A kerületben is igen aktív Szikra Mozgalomnak milyen szerepet szán a kampányában?
Az első lépést nem én tettem az irányukba, hanem 2022-ben a választók, amikor Jámbor Andrást választották országgyűlési képviselőjüknek. Persze nekem is szimpatikus volt az az erőteljes terepmunka, az a szociális és karitatív aktivitás, amit a kerületben mutattak. Egy újrázásra készülő polgármester olyan, mint egy szövetségi kapitány, a változó körülmények között a lehető legerősebb csapatot kell pályára küldenie. Ez már nem ugyanaz a meccs, ami 2019-ben volt. Az ellenfél is sokkal felkészültebb, már nem becsülnek le bennünket annyira, ezért a korábbinál sokkal szélesebb koalícióra lesz szükség, és vétek lenne kihagyni belőle egy olyan erős szervezetet, mint a Szikra, amely több száz aktivistával rendelkezik. Ugyanez vonatkozik természetesen a C8 Civilek Józsefvárosért csapatára is. Politikai értelemben mindig frontkerület voltunk, ehhez az adottsághoz kell alkalmazkodnunk.
Tehát nem tekinti evidenciának, hogy aki 2019-ben a baloldalon egyéni önkormányzati mandátumot szerzett a körzetében, az újraindulhat.
A meccs félidejében, ha kell, akkor cserélünk. Ebben nincs a lecserélteket illető értékítélet, és még az egyeztetések sem zárultak le, de jelen állás szerint úgy néz ki, hogy a civilek is kapnak körzeteket.
A Momentum is több körzetet szeretne, mint amennyi van neki.
Erről valóban volt szó, de mostani ismereteim szerint annyi körzetet kapnak, mint ahány képviselőjük van az önkormányzat testületében.
Az MSZP kerületi képviselőinek munkájával mennyire volt elégedett?
Lojális ember vagyok, ez a politikát érintő lojalitásom most 5 évre szól. Nem fogok senkit nyilvánosan kritizálni, tartozzon bármely párthoz. Az esetleges vitákat egymás között kell elrendezni. Annyit mondhatok, hogy az MSZP helyi beágyazottsága és támogatottsága nem mérhető össze sem a DK-éval, sem a Momentuméval, de még a Kutyapártéval sem. Nagyon nagy bajnak tartanám, ha a győzelem, és a győzelemhez szükséges politikai támogatás azon múlna, hogy egyik vagy másik pártnak eggyel több vagy kevesebb képviselői hely jut.
Nem tart attól, hogy ha a hátrébb sorolt Párbeszéd vagy az MSZP nem teszi bele minden energiáját a kampányba, akkor a baloldal végül elveszíti a kerületet?
Mindkét pártot tisztelem, látom, hogy miben erősek és miben nem. Úgy gondolom, hogy egy széles összefogáson alapuló, a civilekkel és a Szikrával kiegészült csapatom a választási eredményre vonatkozó kérdést hamarosan meg fogja válaszolni.
Ha esetleg mégsem jönne ki a lépés június 9-én, akkor a biztonság kedvéért rajta lesz a Momentum fővárosi listájának befutó helyén?
Öt évig voltam fővárosi képviselő, látom ennek előnyeit és hátrányait, látom, hogy ott mit lehet elérni. Nagyon izgalmas időszak kezdődik hamarosan a Fővárosi Önkormányzat életében. Drukkolok Karácsony Gergelynek, szeretnék vele együttműködni, de mivel független polgármester vagyok, nincsenek pártpolitikai szempontjaim, így adott esetben Vitézy Dávidot is partnernek tudom tekinteni. Mindig jólesik, ha a VIII. kerületet pozitív példaként említi, legyen szó közterület-fejlesztésről vagy épp parkolásról. Mindezzel együtt sem fogok azonban szerepelni semmilyen listán sem. Ez az én döntésem, kizárólag Józsefvárosra koncentrálok.
(Borítókép: Pikó András. Fotó: Papajcsik Péter / Index)