A jogalkotási törvény tervezett módosítása a törvénytől az önkormányzati rendeletig kötelezővé tenné a preambulum alkalmazását, amelyben minden esetben meg kell határozni a jogszabály célját. Egyúttal elvi éllel azt is kimondanák, hogy a jogszabály tervezetéhez fűzött indokolás nem rendelkezik kötelező erővel.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján olvasható jogszabálytervezet szerint a közeljövőben módosítanák a 2010-es jogalkotási törvényt. A törvénymódosítás alapján 2025. január 1-jétől valamennyi újonnan alkotott hazai jogszabálynál kötelezővé tennék a preambulum (bevezető) alkalmazását, amelyben a jogalkotónak minden esetben meg kell határoznia a jogszabály célját.
Mindeddig preambulumot kizárólag az Alaptörvénynél, illetve társadalmi, politikai szempontból újszerű, jelentős törvényeknél alkalmaztak. Az Alaptörvény preambuluma, amely a Nemzeti Hitvallás címet viseli, rögzíti Magyarország helyét a nyugati civilizációban, és felidézi azokat a szellemi értékeket és történelmi tényeket, amelyek hazánk történetében kiemelkedőknek bizonyultak. A preambulum szerint Magyarország mai szabadsága az 1956-os forradalomból eredeztethető. A Nemzeti Hitvallás hangsúlyozza:
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát.
Az Alaptörvény preambuluma tagadja a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett emberiség elleni bűnök elévülését is.
A jövő év elejétől nemcsak a törvényeknek, hanem a kormány- és miniszteri rendeleteknek, sőt az önkormányzati rendeleteknek is kötelező lesz preambulumot készíteni, amelyekben szükség esetén rögzíthetik a szabályozással összefüggő azon elvi, elméleti tételeket, amelyeket a jogszabály tervezetének szerkezeti egységeiben a normatív tartalom hiánya miatt nem lehet rendezni.
A törvénytervezet szerint a jogszabály módosításakor a preambulumot is módosítani kell, ha az a preambulum és a jogszabály tartalmi összhangjának megteremtése érdekében szükséges.
A TERVEZETT TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS KÜLÖN KITÉR A JOGSZABÁLYOK TERVEZETEIHEZ CSATOLT INDOKoLÁSOKRA IS.
Ebben a jogalkotó bemutatja azokat az – a jogszabály normatív tartalmával összefüggő társadalmi, gazdasági, szakmai – okokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, és ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.
A jogalkalmazói gyakorlatban (keresetlevelekben, alkotmánybírósági indítványokban, de még bírósági ítéletekben is) gyakran hivatkoznak az egyes jogszabályok indokolásaira. Sokan a jogalkotói indokolást az adott jogszabály szerves részének tekintik, amire csak ráerősít, hogy a tervezetekhez tartozó indokolásokat a Magyar Közlöny mellékleteként, az Indokolások Tára is közzéteszi.
A készülő törvénymódosítás ebben a kérdésben is igyekszik tiszta helyzetet teremteni. Egyrészt rögzíti, hogy a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás nyilvánosságát továbbra is biztosítani kell, másrészt viszont leszögezi:
a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás kötelező erővel nem rendelkezik.
Ehhez még azt is hozzáfűzik, hogy „a jogszabály értelmezésekor figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás jogszabályszöveggel ellentétes részét”.
Érdekesség, hogy a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet módosításának tervezete, amely meghatározza a preambulum alkalmazásának részletes szabályait, úgy rendelkezne, hogy a preambulumnak nem adható cím. Vagyis ez a privilégium ezután is csak az Alaptörvényt illetné meg.
(Borítókép: Beliczay László / MTI)