Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtök este benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami a mini-Dubaj néven elhíresült beruházást érinti. A törvényjavaslat címe A Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről nevet viseli. A magyar és az Egyesült Arab Emírség kormánya a megállapodásban többek között azt vállalták, hogy

a két ország közötti kiváló bilaterális viszonyt elmélyítik, a közös érdekeket és együttműködést érintő kérdésekben a vállalkozói szellemet és együttműködést előmozdítják.

A törvényjavaslat szerint az együttműködés számos területre kiterjed: az iparra, a kereskedelemre és a beruházások területére. (Információcsere a különböző befektetési rendszerekről, valamint a két ország közös beruházási vállalkozások létrehozásával kapcsolatos együttműködéshez szükséges közigazgatási, jogi, pénzügyi lehetőségek és minden szükséges eljárás cseréjével kapcsolatos munkálatokra.)

Továbbá az idegenforgalomra, a logisztikára és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrákra. Az együttműködés kiterjed az ingatlanok területére is. Ezen belül az alábbi területekre: állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlása, az adott ország vonatkozó jogi szabályozásával összhangban és/vagy közös beruházás olyan projektekbe, amelyek állami tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztésével járnak. Végezetül a két ország közötti együttműködés kiterjed a mezőgazdaságra és az élelmezésbiztonságra is.

Számos vállalást tett a kormány

A megállapodás szerint a projekt alatt a Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztésként történő fejlesztését értik, 

A kormány a tervezet szerint azt vállalja, hogy a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat az Egyesült Arab Emírségek által – a magyar kabinet határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – kijelölt gazdálkodó szervezetnek értékesíti. Ha és amennyiben a vonatkozó magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik, közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül, de összhangban a nemzeti jogszabályokkal.

A magyar kormány azt is magára vállalja, hogy a projekt megvalósításáért a szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítja. A szöveg ezt így részletezi: „gyalogos-felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút.”

Az ehhez szükséges forrást legalább 800 millió euró becsült összeg erejéig biztosítja

– derül ki a törvényjavaslatból, amely arra is kitér, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetére a kormány elkötelezi magát abban, hogy közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között.

Az Egyesült Arab Emírségek kormánya a törvénytervezet szerint azt vállalja, hogy ösztönzi az általa kijelölt gazdálkodó szervezetet – akinek értékesítésre kerül majd az ingatlan –, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság és az erre vonatkozó kötelező érvényű megállapodás feltételével

A megvalósítás érdekében a felek létrehoznak egy bizottságot. Fontos kiemelni, hogy bármelyik fél jogosult a jelen megállapodást a másik fél „diplomáciai úton történő” írásbeli értesítésével bármikor felmondani. A felmondás az értesítés időpontjától számított hat hónap eltelte esetén válik hatályossá – a Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezet szerint.

Szijjártó Péter már aláírta a szerződést

Először sajtóhírek szóltak arról, hogy az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar üzletember, a dubaji Burdzs Kalifa torony tulajdonosa jelentkezett be Rákosrendezőért. Utána ez november végén hivatalosan is kiderült. Majd hivatalosan Lázár János építési és közlekedési miniszter december elején részletesen ismertette a terveket.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten március derekán aláírták a mini- vagy éppen maxi-Dubaj néven ismertté vált projekthez kapcsolódó szerződést. Ez pedig azzal indult, hogy azokat a szolgálati lakásokat, amelyekben MÁV-alkalmazottak laknak – van, aki fel is újította már –, az ott élőknek 30 napon belül el kell hagyniuk.

A szerződés értelmében az Eagle Hills Properties egy komplett új városnegyedet épít Rákosrendezőn, ami magasházakból, irodaházakból, valamint luxuslakásokból álló épületegyüttest jelent. Emellett – sajtóhírek szerint – egy 220-240 méter magas felhőkarcolót is felhúznának, amely majdnem száz métert verne a jelenleg legmagasabb Mol-toronyra.

Szijjártó Péter akkori nyilatkozata szerint: „Ez egy komplex, nagy városfejlesztési beruházás, új minőséget ad Budapestnek, és felkerülünk arra a térképre, amelyen csak és kizárólag világvárosok vannak.”

Az aláírás önmagában nagyon fontos állomás a két ország közötti együttműködés útján, amely több mint harminc éve kezdődött. 2019 óta megháromszorozódott a két ország közti külkereskedelmi forgalom, és reméljük, hogy a jövőben is fogunk együtt dolgozni

– mondta Thani bin Ahmed Al Zeyoudi a közös sajtótájékoztatón. „Az Egyesült Arab Emirátusok felelősségteljes politikája nélkülözhetetlen a közel-keleti térség stabilitása szempontjából” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter. „A két ország jó gazdasági együttműködése ma nagy lendületet kap” – bizakodott a külügyminiszter.

Sorra érkeznek a reakciók

A cikkünk megjelenését követően az LMP közleményt adott ki. Ebben úgy fogalmaztak, hogy „lehullt a lepel, Semjén Zsolt törvénytervezete szerint a kormány vállalja, hogy 304 milliárd forint adófizetői pénzből ágyaz meg egy olyan projektnek, amiről meg sem kérdezték a budapestieket”.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényt, a kormányt pedig arra, hogy az arab befektetők helyett inkább a budapestiekkel egyeztessen, ugyanis Rákosrendező területén zöldfelületi rekultivációra, parkok fejlesztésére és megfizethető lakhatás biztosítására, bérlakások építésére lenne szükség!

A párt szerint az egész projekt több szempontból elhibázott: „A kormány vállalja, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítja az építkezést, így a beruházónak nem kell majd figyelembe vennie például sem az építészeti, sem a környezetvédelmi előírásokat, továbbá teljesen elveszi az önkormányzatok – és ezzel az ott élők – jogát attól, hogy bármilyen módon érdemben befolyásolják azt, hogy milyen módon alakítja át a kormányzat az érintett városrészt. Ezért is kezdeményezett népszavazást a kiemelt beruházási törvényi rendelkezések eltörléséről az LMP, ezt viszont Lázár János minisztériuma megtámadta a Kúriánál.”

Majd végezetül leszögezték: „Semjén Zsolt törvénytervezete alapjaiban csúfolja meg önkormányzatiságunkat akkor, amikor az önkormányzati választások előtt 72 nappal egy ilyen törvényt erőszakol rá Budapestre. A lakosság azért választ helyi városvezetéseket, hogy az ott élők érdekeit képviseljék, ezért várjuk Szentkirályi Alexandra véleményét is a tervezett beruházással kapcsolatban.”

Vitézy Dávid: Ez így nincs rendben

Később Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt is reagált a törvénytervezetre: „Benyújtotta Lázár János építési miniszter a maxi-Dubaj-törvénytervezetet a parlamentnek. Ez alapján arab befektetők nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás keretében azt építhetnének Budapest legértékesebb egybefüggő fejlesztési területére, amit és ahogy csak akarnak. Sem az épületek magassága, sem a városrész épületeinek funkciói, sem a szükséges közlekedési és más infrastrukturális fejlesztések kapcsán nincsenek meg még a minimálisan elvárható garanciák sem.”

A főpolgármester-jelölt leszögezte, hogy a kormány januárban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nemzetközi szerződés tervezetét, „ennek kapcsán részletesen összefoglaltam a szakmai álláspontomat – természetesen egyetlen észrevételt sem vezettek át a tervezetbe, nemcsak tőlem, de az urbanisztikai és Budapest fejlesztésével foglalkozó szakmai szereplők vagy önkormányzatok részéről sem”. Majd 5 pontban ismertette az álláspontját:

1. „Úgy adja oda verseny nélkül egy arab befektetőnek a 130 hektáros, félkerületnyi területet a kormány, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, mi épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb luxus-bevásárlóközpontra és luxuslakónegyedekre van szüksége, hanem megfizethető új lakónegyedre, új városi jelentőségű közparkra.
2. Minden létező építési előírás alól kiemeli nemzetgazdaságilag a beruházást, így sem az épületek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyása a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak. 
3. A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón (csak közúti felüljáróról szól a dokumentum), nem rendelkezik a Kisföldalatti szükséges felújításáról és járműcseréjéről (csak a meghosszabbításról), és nincs benne a Nyugati pályaudvar–Rákospalota–Újpest kiemelten forgalmas, itt átvezető vasútvonal átfogó fejlesztése és az új állomás megépítése, csak annyi, hogy »vasúti pálya fejlesztése«. Ráadásul ami benne van, azt se az arab befektetők, hanem a kormány fizetné – ez azonban így sem elfogadható, nem elégséges.
4. A repülőtéri vasutat a belváros és a Nyugati helyett Rákosrendezőre vinnék – az arab befektetők érdeke fontosabb, mint a nyilvánvalóan a belvárost kereső turistáké és az összes budapestié? Ennek tényleg közlekedéspolitikai és városfejlesztési szempontból az égvilágon semmi értelme.
5. Minden korábbi, a Rákosrendező rozsdaövezet városfejlesztésére készült terv, így az is, amit a BFK-ban mi csináltunk, egy új, városi jelentőségű, legalább 25 hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt a Vasúttörténeti Park mellett. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban, ez is beépíthető terület lenne a szerződés szerint. Zöldfelületet csak a vasúti vágányok befedésével akarnak csinálni – ennek semmi értelme, egy teherforgalmat is bonyolító vasúti fővonalat befedni méregdrága, és nem is lesz teljes értékű zöldfelület.”

„Budapest városfejlesztésének múltbeli sikeres történetei mindig a magánérdek és a közérdek együttműködésén, összehangolásán alapultak. Ez a megállapodás csak az arab befektetők magánérdekéről szól – ez így nincs rendben” – zárta értékelését.

Karácsony Gergely: Semmit rólunk, nélkülünk

Majd a főpolgármester-jelöltet követően Karácsony Gergely főpolgármester is megosztotta a Facebookon a véleményét: „Az erőszaktevő állam most Budapestre akar erőszakolni egy magánérdekeket szolgáló, a városképet romboló, a lakhatási és klímaválságot is súlyosbító beruházást.”

Megszámolni sem tudom, hogy a ma benyújtott törvényjavaslattal hányadszorra hazudtolják meg a miniszterelnök ígéretét: amit Budapest nem akar, az nem lesz. Semmit rólunk, nélkülünk. Erről szól a jövő héten kezdődő Budapesti Lakógyűlés. Emlékezzünk: a Fudanról is hoztak törvényt, de Budapest akkor is kiállt magáért, a Diákváros mellett, és ők meghátráltak.

Karácsony Gergely szerint most is ez a feladat: „álljunk ki magunkért! Álljunk ki a kevesek luxusát szolgáló mini-Dubaj helyett az elérhető lakhatást biztosító Parkváros mellett.”

(Borítókép: Németh Emília / Index)