Index Vakbarát Hírportál

Döntött a kormány, benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amiről mindenki beszél Budapesten

2024. március 29., péntek 10:07

Benyújtotta a kormány azt a törvénytervezetet, amely a Rákosrendező területén létrejövő mini- vagy éppen maxi-Dubaj néven ismertté vált projektet érinti. A javaslatot Semjén Zsolt nyújtotta be az Országgyűlés elnökének, és konkrét vállalásokat tartalmaz. Egyértelművé vált, hogy Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek kormánya pontosan milyen keretrendszerben kíván együttműködni. Ha le akarjuk egyszerűsíteni, akkor 800 millió euró áll szemben 5 milliárd euróval.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtök este benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami a mini-Dubaj néven elhíresült beruházást érinti. A törvényjavaslat címe A Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről nevet viseli. A magyar és az Egyesült Arab Emírség kormánya a megállapodásban többek között azt vállalták, hogy

a két ország közötti kiváló bilaterális viszonyt elmélyítik, a közös érdekeket és együttműködést érintő kérdésekben a vállalkozói szellemet és együttműködést előmozdítják.

A törvényjavaslat szerint az együttműködés számos területre kiterjed: az iparra, a kereskedelemre és a beruházások területére. (Információcsere a különböző befektetési rendszerekről, valamint a két ország közös beruházási vállalkozások létrehozásával kapcsolatos együttműködéshez szükséges közigazgatási, jogi, pénzügyi lehetőségek és minden szükséges eljárás cseréjével kapcsolatos munkálatokra.)

Továbbá az idegenforgalomra, a logisztikára és az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrákra. Az együttműködés kiterjed az ingatlanok területére is. Ezen belül az alábbi területekre: állami tulajdonban lévő ingatlanok vásárlása, az adott ország vonatkozó jogi szabályozásával összhangban és/vagy közös beruházás olyan projektekbe, amelyek állami tulajdonban lévő ingatlanok fejlesztésével járnak. Végezetül a két ország közötti együttműködés kiterjed a mezőgazdaságra és az élelmezésbiztonságra is.

Számos vállalást tett a kormány

A megállapodás szerint a projekt alatt a Rákosrendező állomás területének vegyes célú ingatlanfejlesztésként történő fejlesztését értik, 

amit rögtön kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítettek.

A kormány a tervezet szerint azt vállalja, hogy a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat az Egyesült Arab Emírségek által – a magyar kabinet határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – kijelölt gazdálkodó szervezetnek értékesíti. Ha és amennyiben a vonatkozó magyar jogszabályok ezt lehetővé teszik, közbeszerzés vagy pályáztatás nélkül, de összhangban a nemzeti jogszabályokkal.

A magyar kormány azt is magára vállalja, hogy a projekt megvalósításáért a szükséges állami infrastrukturális fejlesztéseket megvalósítja. A szöveg ezt így részletezi: „gyalogos-felüljáró, vasút feletti közúti felüljáró, vasúti pálya fejlesztése, a vasúti pálya befedése arra alkalmas módon, hogy felette egy park kialakítható legyen, M1 metró meghosszabbítása, kerékpárút és gyalogút.”

Az ehhez szükséges forrást legalább 800 millió euró becsült összeg erejéig biztosítja

– derül ki a törvényjavaslatból, amely arra is kitér, hogy a reptéri gyorsvasút jövőbeni fejlesztése esetére a kormány elkötelezi magát abban, hogy közvetlen kapcsolatot biztosít a projektben létrehozott vasútállomás és a repülőtér között.

Az Egyesült Arab Emírségek kormánya a törvénytervezet szerint azt vállalja, hogy ösztönzi az általa kijelölt gazdálkodó szervezetet – akinek értékesítésre kerül majd az ingatlan –, hogy a pénzügyi megvalósíthatóság és az erre vonatkozó kötelező érvényű megállapodás feltételével

a projekt keretében 5 milliárd euró összegű beruházást valósítson meg, ebbe beleértve a tervezett rákosrendezői vasútállomás megépítését.

A megvalósítás érdekében a felek létrehoznak egy bizottságot. Fontos kiemelni, hogy bármelyik fél jogosult a jelen megállapodást a másik fél „diplomáciai úton történő” írásbeli értesítésével bármikor felmondani. A felmondás az értesítés időpontjától számított hat hónap eltelte esetén válik hatályossá – a Semjén Zsolt által benyújtott törvénytervezet szerint.

Szijjártó Péter már aláírta a szerződést

Először sajtóhírek szóltak arról, hogy az Egyesült Arab Emírségekből származó Mohamed Alabbar üzletember, a dubaji Burdzs Kalifa torony tulajdonosa jelentkezett be Rákosrendezőért. Utána ez november végén hivatalosan is kiderült. Majd hivatalosan Lázár János építési és közlekedési miniszter december elején részletesen ismertette a terveket.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Thani bin Ahmed Al Zeyoudi, az Egyesült Arab Emírségek külkereskedelmi államminisztere Budapesten március derekán aláírták a mini- vagy éppen maxi-Dubaj néven ismertté vált projekthez kapcsolódó szerződést. Ez pedig azzal indult, hogy azokat a szolgálati lakásokat, amelyekben MÁV-alkalmazottak laknak – van, aki fel is újította már –, az ott élőknek 30 napon belül el kell hagyniuk.

Ha nem költöznek ki időben, a MÁV polgári peres eljárást indít ellenük, amelynek a költségeit is rájuk terhelik.

A szerződés értelmében az Eagle Hills Properties egy komplett új városnegyedet épít Rákosrendezőn, ami magasházakból, irodaházakból, valamint luxuslakásokból álló épületegyüttest jelent. Emellett – sajtóhírek szerint – egy 220-240 méter magas felhőkarcolót is felhúznának, amely majdnem száz métert verne a jelenleg legmagasabb Mol-toronyra.

Szijjártó Péter akkori nyilatkozata szerint: „Ez egy komplex, nagy városfejlesztési beruházás, új minőséget ad Budapestnek, és felkerülünk arra a térképre, amelyen csak és kizárólag világvárosok vannak.”

Az aláírás önmagában nagyon fontos állomás a két ország közötti együttműködés útján, amely több mint harminc éve kezdődött. 2019 óta megháromszorozódott a két ország közti külkereskedelmi forgalom, és reméljük, hogy a jövőben is fogunk együtt dolgozni

– mondta Thani bin Ahmed Al Zeyoudi a közös sajtótájékoztatón. „Az Egyesült Arab Emirátusok felelősségteljes politikája nélkülözhetetlen a közel-keleti térség stabilitása szempontjából” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter. „A két ország jó gazdasági együttműködése ma nagy lendületet kap” – bizakodott a külügyminiszter.

Sorra érkeznek a reakciók

A cikkünk megjelenését követően az LMP közleményt adott ki. Ebben úgy fogalmaztak, hogy „lehullt a lepel, Semjén Zsolt törvénytervezete szerint a kormány vállalja, hogy 304 milliárd forint adófizetői pénzből ágyaz meg egy olyan projektnek, amiről meg sem kérdezték a budapestieket”.

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényt, a kormányt pedig arra, hogy az arab befektetők helyett inkább a budapestiekkel egyeztessen, ugyanis Rákosrendező területén zöldfelületi rekultivációra, parkok fejlesztésére és megfizethető lakhatás biztosítására, bérlakások építésére lenne szükség!

A párt szerint az egész projekt több szempontból elhibázott: „A kormány vállalja, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítja az építkezést, így a beruházónak nem kell majd figyelembe vennie például sem az építészeti, sem a környezetvédelmi előírásokat, továbbá teljesen elveszi az önkormányzatok – és ezzel az ott élők – jogát attól, hogy bármilyen módon érdemben befolyásolják azt, hogy milyen módon alakítja át a kormányzat az érintett városrészt. Ezért is kezdeményezett népszavazást a kiemelt beruházási törvényi rendelkezések eltörléséről az LMP, ezt viszont Lázár János minisztériuma megtámadta a Kúriánál.”

Majd végezetül leszögezték: „Semjén Zsolt törvénytervezete alapjaiban csúfolja meg önkormányzatiságunkat akkor, amikor az önkormányzati választások előtt 72 nappal egy ilyen törvényt erőszakol rá Budapestre. A lakosság azért választ helyi városvezetéseket, hogy az ott élők érdekeit képviseljék, ezért várjuk Szentkirályi Alexandra véleményét is a tervezett beruházással kapcsolatban.”

Vitézy Dávid: Ez így nincs rendben

Később Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt is reagált a törvénytervezetre: „Benyújtotta Lázár János építési miniszter a maxi-Dubaj-törvénytervezetet a parlamentnek. Ez alapján arab befektetők nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás keretében azt építhetnének Budapest legértékesebb egybefüggő fejlesztési területére, amit és ahogy csak akarnak. Sem az épületek magassága, sem a városrész épületeinek funkciói, sem a szükséges közlekedési és más infrastrukturális fejlesztések kapcsán nincsenek meg még a minimálisan elvárható garanciák sem.”

A főpolgármester-jelölt leszögezte, hogy a kormány januárban társadalmi egyeztetésre bocsátotta a nemzetközi szerződés tervezetét, „ennek kapcsán részletesen összefoglaltam a szakmai álláspontomat – természetesen egyetlen észrevételt sem vezettek át a tervezetbe, nemcsak tőlem, de az urbanisztikai és Budapest fejlesztésével foglalkozó szakmai szereplők vagy önkormányzatok részéről sem”. Majd 5 pontban ismertette az álláspontját:

  1. „Úgy adja oda verseny nélkül egy arab befektetőnek a 130 hektáros, félkerületnyi területet a kormány, hogy semmit nem ír elő, semmit nem vár el, semmit nem rögzít arról, mi épülne oda. Pedig Budapestnek nem újabb luxus-bevásárlóközpontra és luxuslakónegyedekre van szüksége, hanem megfizethető új lakónegyedre, új városi jelentőségű közparkra.
  2. Minden létező építési előírás alól kiemeli nemzetgazdaságilag a beruházást, így sem az épületek magasságára, sem a tömbök méretére és funkciójára vonatkozóan nem marad befolyása a kerületi és fővárosi önkormányzatoknak. 
  3. A szükséges közlekedési beruházásokra nincsenek garanciák: nem szerepel a szerződésben a 3-as villamos átvezetése az új Szegedi úti felüljárón (csak közúti felüljáróról szól a dokumentum), nem rendelkezik a Kisföldalatti szükséges felújításáról és járműcseréjéről (csak a meghosszabbításról), és nincs benne a Nyugati pályaudvar–Rákospalota–Újpest kiemelten forgalmas, itt átvezető vasútvonal átfogó fejlesztése és az új állomás megépítése, csak annyi, hogy »vasúti pálya fejlesztése«. Ráadásul ami benne van, azt se az arab befektetők, hanem a kormány fizetné – ez azonban így sem elfogadható, nem elégséges.
  4. A repülőtéri vasutat a belváros és a Nyugati helyett Rákosrendezőre vinnék – az arab befektetők érdeke fontosabb, mint a nyilvánvalóan a belvárost kereső turistáké és az összes budapestié? Ennek tényleg közlekedéspolitikai és városfejlesztési szempontból az égvilágon semmi értelme.
  5. Minden korábbi, a Rákosrendező rozsdaövezet városfejlesztésére készült terv, így az is, amit a BFK-ban mi csináltunk, egy új, városi jelentőségű, legalább 25 hektáros, Zuglót, Rákospalotát, Angyalföldet kiszolgáló közpark létesítésével számolt a Vasúttörténeti Park mellett. Ennek nyoma sincs a dokumentumokban, ez is beépíthető terület lenne a szerződés szerint. Zöldfelületet csak a vasúti vágányok befedésével akarnak csinálni – ennek semmi értelme, egy teherforgalmat is bonyolító vasúti fővonalat befedni méregdrága, és nem is lesz teljes értékű zöldfelület.”

„Budapest városfejlesztésének múltbeli sikeres történetei mindig a magánérdek és a közérdek együttműködésén, összehangolásán alapultak. Ez a megállapodás csak az arab befektetők magánérdekéről szól – ez így nincs rendben” – zárta értékelését.

Karácsony Gergely: Semmit rólunk, nélkülünk

Majd a főpolgármester-jelöltet követően Karácsony Gergely főpolgármester is megosztotta a Facebookon a véleményét: „Az erőszaktevő állam most Budapestre akar erőszakolni egy magánérdekeket szolgáló, a városképet romboló, a lakhatási és klímaválságot is súlyosbító beruházást.”

Megszámolni sem tudom, hogy a ma benyújtott törvényjavaslattal hányadszorra hazudtolják meg a miniszterelnök ígéretét: amit Budapest nem akar, az nem lesz. Semmit rólunk, nélkülünk. Erről szól a jövő héten kezdődő Budapesti Lakógyűlés. Emlékezzünk: a Fudanról is hoztak törvényt, de Budapest akkor is kiállt magáért, a Diákváros mellett, és ők meghátráltak.

Karácsony Gergely szerint most is ez a feladat: „álljunk ki magunkért! Álljunk ki a kevesek luxusát szolgáló mini-Dubaj helyett az elérhető lakhatást biztosító Parkváros mellett.”

(Borítókép: Németh Emília / Index)

Rovatok