Tavasszal a pollenszezon a mogyoró, az éger, a ciprus és a tiszafafélék virágzásával kezdődött, az ünnepek idején azonban már a nyírfa virágpora okozhat kellemetlen tüneteket az arra érzékenyeknek. A parlagfű-allergia után erre érzékenyek a legtöbben, de a húsvéti dekoráció részét képező barka szintén allergizálhat vízbe téve – erre figyelmeztet az NNGYK. Szakorvos az Indexnek beszélt arról, mit lehet most tenni az ezzel összefüggő tünetek enyhítése érdekében.
A barka a húsvéti dekoráció elengedhetetlen kelléke. A fűzfák finoman molyhos, ezüstösszürke, virágrügyekkel borított ágait ne tegyük vízbe, mert kinyílik, és apró, sárga színű porzók jelennek meg a rügy szürke, finoman bolyhos felszínén – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), az allergiásoknak pedig azt tanácsolják, hogy ne tartsanak virágzó barkát a lakásban, főleg ne az ágyuk közelében. A hatóság emellett azt is javasolja, hogy a pollenérzékenyek kerüljék a nyírfával beültetett parkokat, utcákat, lehetőség szerint más irányba szellőztessenek.
Becslések szerint minden ötödik magyar szenved szénanáthás tünetek miatt, a parlagfű után a nyírfafélék pollenjére allergiások a legtöbben. A fák virágporára 10-15 éve még jóval kevesebben voltak érzékenyek, a levegő szennyezettsége rontott ezen a helyzeten. A levegő pollenkoncentrációja megemelkedett azzal, hogy az éghajlatváltozással az éger és a mogyoró korai elvirágzása is későbbi időszakra, március végére, áprilisra kitolódik, ami egybeesik a nyírva rügyfakadásával. Szakemberek szerint az allergiásoknak nemcsak a pollennaptárt, de a heti jelentéseket is ajánlott követni, és
a gyógyszereik használatát még a szezon előtt megkezdeni, hogy a pollenkoncentráció emelkedésekor tünetmentesek maradjanak.
A keresztallergia a nyírfapollenre érzékenyek esetében gyakoribb, az étel-keresztreakció harmadukra jellemző: az alma, burgonya, avokádó, kivi, mogyoró, dió, mandula fogyasztása fokozhatja panaszaikat, illetve a főként nyári-őszi időszak szezonális gyümölcsei, a cseresznye, meggy, sárgabarack, őszibarack, a körte és a szilva. Az allergiásoknak a propolisz és a virágméz kerülését is szokták javasolni. Az ételek miatt elsősorban szájüregi vagy bőrviszketés, gyomor- és bélrendszeri problémák, ödéma szokott fellépni, súlyos esetben anafilaxia.
Az NNGYK jelentése szerint a hétvégén a nyír- és a juharfa magas pollenkoncentrációja okoz panaszokat az azokra allergiásoknak, de a ciprus, tiszafa, kőris, nyár, fűz, platán, gyertyán miatt is lehetnek felső légúti vagy szemirritációs tüneteik egyeseknek. Jelenleg ezek az allergének legnagyobb arányban Budapesten, Szegeden, Egerben és Miskolcon vannak jelen.
Temesszentandrási György immunológus lapunknak megjegyezte, a pollenallergiák esetében az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy az allergéneket szinte lehetetlen teljesen elkerülni. A parlagfű esetében a növény kiirtásával lehet ez ellen védekezni, kezelésként főként az orrnyálkahártyán ható, nem felszívódó szteroidkészítmények, valamint a megfelelő szemcseppek bizonyultak hatékonynak. A szakorvos hosszú távú megoldásnak immunterápiát javasol, amit ma már sokféle allergén (a növényi pollenek mellett, atkák, gombák, macskaszőr) ellen specifikusan alkalmaznak. Többféle érzékenység esetén mindig a leggyakoribb elleni kezelést kezdik meg. „Két-három szezonon átívelő kezeléssel hosszú távú tünetmentesség vagy jelentős, 80 százalékos tünetcsökkenés érhető el. A betegek tapasztalatai alapján már a kezelés első évében is jelentős javulás észlelhető” – ismertette az allergológus.
Az időjárás változása meghatározza a pollenallergiások közérzetét, a legkedvezőtlenebb ebből a szempontból a száraz, napos idő, a szél kisöpri a levegőből a szálló virágport, az órákig vagy napokig tartó esőzés gátolja a pollenek kiszabadulását. „Ugyanakkor egy heves zápor az előző, tegyük fel, napos időszak termékeivel együtt hirtelen hoz talajközelbe nagyobb koncentrációt, ezt az épületekbe, lakásokba nyomja. Ezek az esők allergiás betegeknél rohamot provokálhatnak, ezért a szellőztetés ilyen esetben kerülendő” – tanácsolta a szakorvos, hozzátéve: ezt pollenszezonan érdemesebb az esti órákra időzíteni.
Szakirodalmak szerint az ilyenkor ajánlott gyakori hajmosásra is ez a megfelelőbb időpont. „Ezzel ugyanis csökkentjük a pollenkoncentrációt lefekvés előtt, s alvás során kevesebbet lélegzünk be, főleg ha gyakran 60 fokon mosott ágyneműben térünk nyugovóra” – fejtette ki. Az is némileg enyhítheti a pollenallergiások panaszait, ha szezonban a vonat, busz nyitott ablakai mellett inkább menetiránynak háttal ülve utaznak.
Temesszentandrási György arra is kitért, hogy a fokozott stressz hatására gyakran súlyosbodnak a betegek allergiás tünetei, ami szakirodalmak szerint azzal indokolható, hogy a stresszhormonok, elsősorban a kortizol, stimulálják az IgE-képződést. Multicentrikus vizsgálatok mutatták ki, hogy a betegek jelentős hányada számol be negatív életeseményről az allergiás tünetek előtti időszakból.
A szülők válása, a családi konfliktusok nemcsak lelkileg gyötrik meg azok elszenvedőjét, de testi-objektív tünetekben is megnyilvánulnak
– fogalmazott az allergológus, aki szerint bár a stressz életünk velejárója, de az allergiásoknak ilyen élethelyzetekben panaszaik enyhítésére is fel kell készülniük. A szakorvos rámutatott: a felsoroltak betartásával, néhány egyszerű lépéssel javíthatják az allergiások életminőségüket, és kevesebb alkalommal kell gyógyszeres megoldáshoz folyamodni.
Azt is elárulta: még mindig gyakori tévhit a betegek között, hogy a kalcium alkalmas tüneteik enyhítésére, de sem az európai, sem az egyesült államokbeli irányelvek között sehol sincs erre vonatkozó ajánlás. Az Országos Mentőszolgálat heveny túlérzékenységi reakció esetén alkalmazott protokolljában is megemlíti, hogy a kalcium hatásosságára nem áll rendelkezésre semmilyen bizonyíték, így annak használatát nem tartják indokoltnak.
„A súlyos allergiás reakció (anafilaxia) esetén sürgősséggel alkalmazandó epinefrintartalmú (EpiPen, Anapen) injekcióval már más a helyzet, az autoinjektoros injekció indokolt használatával nálunk is elkerülhetők lennének az anafilaxiás sokk miatt bekövetkezett, évente előforduló halálesetek” – húzta alá Temesszentandrási György, hozzátéve: ezt a gyógyszerre, rovarméregre, élelmiszerre fokozott túlérzékenységgel reagálók számára írja fel az orvos, és tájékoztatja a beteget annak használatáról.
(Borítókép: Karl-Josef Hildenbrand / picture alliance / Getty Images)