Még 2019-ben, a Diákhitel Központ frissen kinevezett vezetőjeként adott interjút Magyar Péter a Menedzsment Fórumnak. Az interjúban elhangzó egyes kijelentései más megvilágításba kerülhetnek az utóbbi napok fejleményei után.
Varga Judit volt igazságügyi miniszter pár napja Hajdú Péter műsorában beszélt részletesen arról, hogy milyen volt a házasságuk Magyar Péterrel. A korábbi tárcavezető a beszélgetés egy pontján azt mondta, hogy Magyar neki köszönhette a sok millió forintnyi javadalmazással járó korábbi pozícióit (ami egyébként a hivatali visszaélés gyanúját is felvetheti).
A Menedzsment Fórum (Mfor) most emlékeztetett arra, hogy a 2019. július 25-én ők közöltek először interjút Magyar Péterrel, miután kinevezték a Diákhitel Központ élére (a dátum abból a szempontból is érdekes lehet, hogy Varga Juditot fél hónappal korábban nevezték ki igazságügyi miniszternek). Az Mfor azt is megjegyezte az interjúval kapcsolatban: „Tulajdonképpen nincs semmi meglepő Magyar Péter üstökösszerű felbukkanásában, közel öt éve ugyanilyen váratlanul tört be a hazai gazdasági életbe.”
Mint írták, először egy 2019. június 11-ei közlemény tudatta, hogy „A Diákhitel Központ Zrt. felett tulajdonosi jogokat gyakorló MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Alapítói Határozata értelmében Bugár Csaba vezérigazgató munkaviszonya 2019. június 7. napján megszűnt. Az Alapító a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatójává 2019. június 8. napjától határozatlan időtartamra dr. Magyar Pétert nevezte ki”. Megjegyezték: a közleményt – szokatlan módon – nem intézményesített formában írták alá a Diákhitel Központ (DHK) nevében, hanem maga Magyar Péter jegyezte. Ezt követően kért az Mfor interjút Magyartól, aki ennek a kérésnek eleget is tett.
Az interjú elején rögtön az első kérdésben arról kérdezték meg Magyart, hogy tudja-e, miért rá esett-e a választás, és meglepte-e az, hogy kinevezték a Diákhitel Központ élére. Magyar Péter erre azt mondta:
Arról, hogy miért engem választottak, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezetőit kellene megkérdezni. Meglehet, hogy az eddigi szakmai életutam mellett a döntésben az is szerepet játszott, hogy a Diákhitel Központ egyik első ügyfele voltam, s az illetékesek úgy gondolhatták, hasznos lehet, ha egy fiatalos, a terméket ismerő, annak előnyeit és hátrányait megtapasztalt ember áll a cég élén. Ez szerintem marketing- és kommunikációs szempontból is jó dolog.
Hozzátette azt is, hogy a felkérés abból a szempontból nem volt váratlan számára, hogy amikor 2018 szeptemberében hazatért Brüsszelből, akkor az MFB-ben folytatta pályafutását jogi igazgatóként, és novembertől a DHK igazgatóságának is tagja lett, ebből adódóan már ismerte a cég életét.
Arra a felvetésre, hogy jogi-diplomatai karrier után nem nagy váltás-e egy hitelintézet élére kerülni, Magyar Péter azt mondta: „Egyrészt a DHK nem klasszikus hitelintézet, nem is tartozik a hitelintézeti törvény hatálya alá, másrészt ha az eddigi teljes karrieremet nézzük, akkor nem látok nagy váltást.” Megjegyezte, hogy ügyvédként korábban is foglalkozott „banki, versenyjogi, uniós támogatási és közbeszerzési ügyekkel”, és szerinte inkább a nyolcéves diplomatakarrier „volt a kitérő”, és valójában most tért vissza az eredeti szakmájához.
Ezután részletesen beszéltek az interjú készítőjével a diákhitelek akkori helyzetéről, és arról, hogy miben lehetne fejleszteni a meglévő rendszeren. Magyar Péter többek közt beszélt arról, hogy a Diákhitelnél „mi nem állami pénzből dolgozunk, a piacról szerezzük be a forrásainkat, részben kötvénykibocsátásból, részben nemzetközi, uniós intézményektől, mint az Európai Beruházási Bank, részben az MFB által a piacról bevont forrásokkal dolgozunk”.
Az interjú legvégén aztán szóba került akkori felesége, Varga Judit is.
Vele kapcsolatban azt kérdezték meg Magyartól: etikusnak tartja-e azt, hogy Varga Judit – a saját vagyonnyilatkozata szerint – még az igazságügyi miniszteri kinevezése előtt, a Miniszterelnökség államtitkáraként „havi 300 ezer forintot kap lakhatásra, miközben az ön kiadott lakásával milliókat keresnek”. Magyar Péter erre azt válaszolta:
Ezzel kapcsolatban azt tudom megismételni, amit a feleségem a parlamenti meghallgatásán már elmondott. A megítélt támogatás sem jogi, sem etikai problémát nem vet fel. A témában megjelent lejárató cikkekben szereplő állításokkal szemben a Brüsszelből való hazaköltözésünkből anyagilag a családunk nem profitált. Az állami vezetőknek járó juttatásokról szóló jogszabály egyértelműen fogalmaz: a lakáshasználati jogosultságról az állami vezető és házastársa lakásviszonyait figyelembe véve kell dönteni.
Hozzátette azt is: „Minden körülmény nyilvános volt ezzel kapcsolatban, a feleségem vagyonnyilatkozatában szerepel mind az én egylégterű, 46 négyzetméteres lakásom, mind az abból származó Airbnb-bevétel. Egy 46 négyzetméteres, egyterű lakás nyilvánvalóan nem alkalmas egy ötfős családnak, a kapott lakhatási támogatás önmagában pedig nem fedezi a gyermekeink iskolájához közeli lakásunk bérleti díját, azt a támogatásból és az Airbnb-ből származó bevételünkből teremtettük elő. A feleségem azért választotta a lakhatási támogatást, ahelyett, hogy szolgálati lakásba költözött volna, mert a felajánlott ingatlanok lakhatóvá tétele több tízmillió forintos állami kiadással járt volna.”
Megjegyezte továbbá, hogy a lakhatási támogatás még az államtitkári megbízatáshoz kapcsolódott, Varga Judit miniszterként ezt már nem igényelte. Majd az interjú legvégén azt mondta párjáról:
Egy magyar jogásznak Deák Ferenc székében ülni a legnagyobb megtiszteltetés és egyben a legnagyobb kihívás is. A célunk, hogy a feleségem minden tekintetben erre a munkájára tudjon koncentrálni, és ne kelljen mesterségesen generált, a tényeket tudatosan elferdítő, személyeskedő támadásokkal foglalkoznia.
Az eredeti, teljes interjú itt tekinthető meg.