A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Pedig jelenleg is mintegy százötvenezren élnek ilyen, meglehetősen bizonytalan jogi státuszú ingatlanban. Ahhoz, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, alaposan a zsebébe kell nyúlnia, hiszen januártól háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy átlagos méretű és adottságú föld átminősítéséért több százezer forintot fizethet a tulajdonos.
A zártkert fogalmát a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló1967. évi IV. törvény határozta meg:
Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.
Aztán a törvényt 1987-ben hatályon kívül helyezték, majd 1994-ben a telekkönyvi besorolások is megváltoztak. A korábbi zártkerteket a külterületi földek közé sorolták. Ugyanakkor ma is akad tulajdoni lap, amin az adott ingatlan zártkertként van feltüntetve. A legtöbb helyen viszont az egykori zártkerteknek kertes mezőgazdasági terület a településrendezési besorolásuk.
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2015 közepétől egészen 2017 végéig ingyenesen lehetőséget adott a zártkerti ingatlanok tulajdonosainak, hogy egyszerűsített eljárás keretében kivonják földjüket a művelés alól.
A zártkertek átminősítésére ma is van lehetőség, de csak abban az esetben, ha az átlagosnál rosszabb minőségű a termőföld, és a tulajdonos megfizeti a földvédelmi járulékot.
Idén január 21-étől ráadásul drasztikusan meg is drágult az átminősítés. Tavaly decemberben ugyanis az Országgyűlés módosította földtörvényt, amely – egyéb intézkedések mellett – háromszorosára emelte a földvédelmi járulék összegét.
A miniszteri indoklás ezt a lépést így magyarázta:
A földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke tíz éve változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követte. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékük megemelése a jelenlegi árszínvonal figyelembevételével.
A termőföld végleges, más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona-értéke, valamint a törvény mellékletében szereplő táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként fizetni, ennek minimális összege hatvanezer forint. Ám egy átlagos méretű és adottságú zártkert után a járulék akár több százezer forintra is rúghat.
Miután a tulajdoni lap első részén leolvasható a minőségi osztály és az aranykorona-érték is, az érintettek könnyen kiszámolhatják a fizetendő járulék összegét.
Amennyiben a zártkertet kivonták a művelés alól, a továbbiakban zártkerti művelés alól kivett területként szerepel majd az ingatlan-nyilvántartásban. Bár ezt követően az ingatlan továbbra is külterületnek minősül, azért így sokkalta könnyebbé válhat az értékesítése. Ezzel együtt egy gazdasági épületnek minősített ingatlanra a legtöbb bank nem ad lakáshitelt.
A törvénymódosítás a járulékemelés mellett kitér a nem hasznosított, elgazosodott, becserjésedett zártkerti területekre is. Ezek a földdarabok ugyanis alaposan megnehezítik a szomszédos termőföldek művelését, a környező ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a gyommentesítési feladatok többletkiadásokat okoznak.
Annak érdekében, hogy a parlagon lévő zártkerti ingatlanokat minél nagyobb arányban hasznosítani lehessen,
a törvény egy megerősített jelzőrendszert hívott életre.
Az újonnan hozott rendelkezések feljogosítják az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, hogy a zártkerti ingatlannak minősülő termőföldeknél a művelési kötelezettség, illetve a gyommentesítés elmulasztását jelezze az ingatlanügyi hatóságnak. A jelzés alapján a hatóság a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít. Ha a földhasználó a termőföldet engedély nélkül más célra hasznosítja, a jegyző szintén jelzéssel élhet, és a hatóság ebben az esetben az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indít hivatalból eljárást.
Vigvári András szociológus tavaly megjelent a Zártkert-Magyarország című könyvében három kiköltözési hullámot említ:
Napjainkban a legtöbb zártkerti ingatlan Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Pest, Zala és Baranya vármegyében található.
Vigvári András szerint a legtöbb zártkertes övezetben se buszjárat, se közvilágítás, se vezetékes gáz nincs. A kiköltözők sokszor mégis szeretnek ott lakni, mert függetlenebbnek érzik magukat a közszolgáltatásoktól. Vannak ugyanakkor olyan zártkertek is, ahol az értelmiségiek kerültek túlsúlyba, ezek inkább a kiemelt üdülőterületek környékén – a Balaton, a Velencei-tó, a folyók és holtágaik mentén és a borvidékek környékén – alakultak ki.
(Borítókép: Shutterstock)