Az aHang már ősszel kifejtette, hogy a nemzeti konzultáció semmi más, mint „közpénzmilliárdokból finanszírozott kampányeszköz”.

Álláspontjuk szerint teljesen átláthatatlan módon nyilatkozott a kormány arról, hány ív érkezett vissza hozzájuk, valamint arról, hogy például mi történt azokkal, amelyek a határidő utolsó napjain lettek feladva, de nem számolták össze őket. És továbbra sem ellenőrizhető vagy tekinthető meg, hogy hol és milyen formában tárolták ezeket az íveket.

Mint arról korábban az Indexen is beszámoltunk, a szervezet korábban egy ellenkonzultációt is indított, az ezt lezáró sajtótájékoztatón jelentették be, hogy közérdekű adatigényléssel fordultak a Miniszterelnöki Kabinetirodához.

Megérkezett a hivatalos válasz

A Miniszterelnöki Kabinetiroda megküldte a hivatalos válaszait az aHang számára, amelyben arról tájékoztatták a szervezetet, hogy

• a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció megvalósításakor összesen 7 800 000 db konzultációs kérdőívet gyártottak le.
• Azokra a kérdésekre, hogy hány ívet postáztak ki összesen, ezen belül hányat külföldre, valamint hány ívet postáztak sikertelenül, nem küldtek érdemi választ. A Miniszterelnöki Kabinetiroda állítása szerint a NISZ-beszámoló jelenleg nem áll rendelkezésükre.
• Arra kérdésre, hogy hol, milyen módon, hány ember hány munkaórájával dolgozták fel a visszaérkezett íveket, valamint hogy mi történik a konzultációs ívekkel a feldolgozásuk után (hol tárolják őket, meddig, és/vagy milyen módon kerülnek megsemmisítésre), az alábbi választ kapta az aHang:
  
  „A kérdőívek adattartalmának feldolgozását, adatbázisba rendezését adatfeldolgozói szerződés alapján a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. – az IdomSoft Zrt. bevonásával – végzi, mely tevékenységet követően a Miniszterelnöki Kabinetiroda részére átadásra kerülnek a feldolgozott adatok. A visszaküldött papíralapú kérdőívek tárolásáról és megsemmisítéséről a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. az adatfeldolgozói szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.”
• Arra a kérdésre, hogy hány ív érkezett vissza, hány volt érvénytelenül kitöltve vagy üresen hagyva, azt válaszolták, hogy azt már korábban közzétette a kormány.

„Csakhogy nem egyeznek meg a ténytanúsítvány jegyzőkönyvében közzétett számok a hivatalos honlapra feltöltött számokkal” – mutatott rá a szervezet, kifejtve, hogy amennyiben összesen 1 545 628 ember töltötte ki a nemzeti konzultációt – ahogy azt a kormány állítja a hivatalos honlapon –, és ebből 238 650 ember online töltötte ki, akkor papíralapon 1 306 978 embernek kellett kitöltenie.

Azonban ez utóbbi szám a print ténytanúsítvány szerint a január 19. éjfélig átvett küldemények közül a feldolgozott kérdőívek száma. A print ténytanúsítvány 2. oldalán viszont az is szerepel, hogy ez a szám tartalmazza a kiértékelésre alkalmatlan kérdőíveket is.

Ezzel szemben a kormány a nemzeti konzultáció hivatalos honlapján arról ír, hogy az 1 545 628 kitöltésszám nem tartalmazza az érvénytelen kitöltéseket. Ez az állításuk tehát hamis. Az igazság az, hogy a kormány által közzétett 1 545 628 kitöltésszám a kiértékelésre alkalmatlan kérdőíveket is tartalmazza

– jelentette ki a szervezet, hozzátéve: további kérdéseket vet fel, hogy a ténytanúsítványban arról írnak, a NISZ Zrt. január 19. éjfélig átvett, összesen 1 304 437 db válaszküldeményt kezelte a kérdőívek kiértékelése tekintetében határidőben beérkezett küldeményként.

Ezt kell tehát érvényesen visszaküldött kérdőívnek tekinteni. Majd a következő bekezdésben már azt írja a ténytanúsítvány, hogy a január 19. éjfélig átvett küldemények közül a feldolgozott kérdőívek száma 1 306 978 db. A feldolgozott ívek száma 2541 ívvel több, mint amennyit érvényesen visszaküldtek a január 19-ig.

A szervezet országjárása egyébként még most is tart az ellenkonzultáció ügyében, a 400 ezer üres ív bemutatása mellett a fenti hibákról is tájékoztatják az állampolgárokat.