Egyre többen kapnak diagnózist, 2013 óta megháromszorozódott az autizmusspektrum-zavarral élő gyerekek száma, ám még mindig sokan vannak azok, akik úgy élnek együtt a nehézségekkel, hogy nem tudják, mi áll a háttérben. Április 2. az autizmus világnapja.
Tíz év alatt háromszorosára nőtt az autizmusspektrum-zavarral diagnosztizált gyerekek száma – írja az Eduline a Központi Statisztikai Hivatalra hivatkozva.
A 2001 óta nyilvántartott adatok szerint 2013-ban 3319 gyerek élt autizmusspektrum-zavarral, 2023-ra ez a szám 9737-re emelkedett. Érdekesség, hogy a mérések kezdetekor mindössze 30 diagnosztizált autista tanuló volt, míg 2002-re ez a szám 630-ra ugrott. Mindez jelzi, hogy az emelkedés hátterében a diagnosztikai módszerek elterjedése, a tájékozottság és a nagyobb fokú elfogadás állhat.
Lapunk 2023-ban írt arról, hogy az érintettek számára vonatkozóan csupán becslések vannak.
„Minden 54. gyermek”, „minden 68. fiatalkorú vagy felnőtt”, „minden 15. család”, „összesen 160 ezren vannak”, „körülbelül százezer ember” – többek között ilyen adatokkal találkozhatunk.
Függetlenül attól, hogy épp melyik adat, mérés a pontos, a legfőbb üzenet talán az:
SOKAN VANNAK, MÉGIS KEVESET BESZÉLÜNK RÓLUK.
Az Index ezért is indított el 2022-ben egy sorozatot, amelynek részeként többek között egy autista édesanya mindennapjait is bemutattuk.
Bár Cseh Judit csak felnőttként kapta meg a diagnózist, lapunknak őszintén beszélt arról, hogy valójában már gyerekként is érezte: más, mint a többiek.
Az iskolában, a buszon, a boltban folyamatosan szorongtam, stresszeltem, de nem igazán tudtam megfogalmazni, hogy mi a probléma, hiszen látszólag minden rendben volt körülöttem, szerető családban nőttem fel, akik biztonságos környezetet teremtettek, ám amint onnan kikerültem, azt éreztem, hogy én és a világ két külön dolog vagyunk, egész egyszerűen nem illünk össze. Mintha csak körülöttem történtek volna a dolgok, nem pedig velem.
A történetéről itt olvashat bővebben.
(Borítókép: Maskot / Getty Images Hungary)