A lap keddi számában megjelent interjúban az államtitkár emlékeztetett: március elsején jelent meg az első jogszabályi változás, a kötelező pszichológiai alkalmassági vizsgálat a gyermekvédelemben dolgozó vezetőknek, aminek ugyanakkor további kiterjesztése várható.

Hangsúlyozta, hogy a következő lépést a parlament tavaszi ülésszakában a gyermekvédelmi törvénycsomag jelenti, ami egyéb szigorításokat, segítségeket, fejlesztéseket és a gyermekvédelmi rendszer megerősítését tartalmazza majd.

Kiemelte, hogy még tartanak az elrendelt rendkívüli hatósági ellenőrzések az ország 530 gyermekvédelmi intézményében. Egyrészt vizsgálják, hogy a gyermekotthonok napi működése megfelel-e a szabályoknak, és különösen célba veszik a gyermekbántalmazási eseteket.

Felidézte, hogy 2018-ban bevezették azt a minden intézmény számára kötelezően alkalmazandó protokollt, amely szerint a gyermekbántalmazási esetek nem maradhatnak következmények nélkül, minden ilyen esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, és indokolt esetben feljelentést kell tenni. Ennek az ellenőrzése zajlik most, hogy le lehessen vonni a következtetéseket, hogy kell-e még szigorítani ezen a protokollon.

„A kormány álláspontja egyértelmű: semmilyen bántalmazást nem fogadunk el, és nincs tolerancia a pedofília terén” – jelentette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a benyújtandó gyermekvédelmi törvénycsomagban, ha kell, további szigorításokat vezetnek be.

Mint ismert, a kormány a Novák Katalin és Varga Judit lemondásához vezető kegyelmi botrány után döntött úgy, hogy változtat a hazai gyermekvédelmi szabályokon, Kocsis Máté először február 22-én, a frakcióülés utáni sajtótájékoztatón beszélt a részletekről.

Nem ez az első szigorítás

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gyermekvédelmi törvényt 2010 óta minden évben módosították. A legfontosabb változások között említette, hogy 2014-től a nevelőszülőknek foglalkoztatási jogviszonyuk van, bért kapnak, nevelőszülőknek is jár a gyed, a nevelési ellátmányt pedig 25 százalékkal megemelték. Az Index korábban több ízben foglalkozott azzal, hogy ugyan 2014 óta szintén jogszabályi változások nyomán minden állami gondoskodásba került, 12 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőszülőnél kell elhelyezni, ezt az elvárást máig nem sikerült teljesíteni

Szólt arról is, hogy a szociális és gyermekvédelmi területre 2010-ben 325 milliárd forint jutott, míg idén ez az összeg a négyszeresére, 1463 milliárd forintra nőtt. Ezen belül csak a gyermekvédelmi intézményekre negyvenmilliárd forint helyett 127 milliárd forint jutott.

Kitért arra is, hogy elmúlt években többször módosult a büntető törvénykönyv, majd 2021-ben a parlament elfogadta Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét. Mint azzal szintén több ízben foglalkoztunk, ez volt az a jogszabály, amely nagy visszhangot váltott ki a sajtóban, a pedofilellenes rendelkezések mellé LMBTQ-ellenes elemek is bekerültek.

Arról, hogy mi történt a hazai gyermekvédelemben 2010 óta, itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Fülöp Attila a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára 2023. december 11-én. Fotó: Kiss Dániel / MTI)