A tavalyi, rövid ideig tartó stagnálás után az idei év első hónapjaiban ismét drágultak a koporsós és urnás temetések Magyarországon. Az áremelkedés azonban jóval az infláció alatti volt. Ez többek között amiatt is előfordulhatott, hogy már a családoknak is érezhetően kevesebb a pénzük. Közben a temetkezési szervezetek fordulópont előtt állnak, ha nem lesz jogszabályi változás, akkor nagy bajba kerülhet a szakma.
Rendkívül sikeresnek ítélték meg a temetkezési szervezetek a tavaly ősszel indított kampányukat. Mint arról akkor az Index is beszámolt: az öt legnagyobb szervezet összefogásával megvalósult figyelemfelhívó akció célja az volt, hogy az emberek ne vigyék haza szeretteik hamvait, hanem azokat inkább a temetőkben helyezzék el. Magyarországon évente mintegy 135 ezer ember hal meg, többségében, nagyjából az esetek 70 százalékában pedig már hamvasztásos temetést választanak a családok, ha elhunyt szerettük végső útjáról döntenek.
A nagyvárosokban ez az arány 80-90 százalékos, míg a kisebb vidéki településeken ennél kevésbé elterjedt, ott többnyire még mindig a hagyományos, koporsós temetéseket részesítik előnyben, ám a számok és a szakmai beszámolók alapján úgy tűnik, ott sem számít már tabunak a hamvasztás, ez elsősorban a koronavírus-járvány idején változott meg gyökeresen.
Évente így nagyjából már 25 ezerre tehető azon urnák száma, amit a rokonok hazavisznek. Ezt a jogszabály ugyan nem tiltja, ám szigorú előírásai vannak, ráadásul rendkívül hátrányos is lehet a dolog, amennyiben vannak rokonok, akik így nem róhatják le kegyeletüket, mert az urna tulajdonosa kizárja őket a házból, vagy az sem elhanyagolható tény, hogy a gyászfeldolgozást is megnehezíti egy ilyen döntés.
Gerencsér Balázs, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület (OTEI) elnöke szerint bár még csak alig öt hónap telt el a kampány elindítása óta, máris látni annak pozitív eredményét. Pontos számokat ugyan majd csak egy év után tud a szervezet mondani, de már most látszik, hogy a gyászolók tájékozottabbak a témában, és számos visszajelzés érkezett hozzájuk arról, hogy egyes családok a kampány hatására döntöttek az urna temetőben való végső elhelyezéséről.
„Úgy tűnik, átment az információ, a kampányt pedig idén is szeretnénk folytatni, várhatóan ismét a halottak napja környékére időzítve” – mondta az Indexnek Gerencsér, kiemelve: az OTEI elindította a temetkezési szakma új honlapját is, a magyartemetkezes.hu-t, amelyen keresztül szintén az embereket szeretnék tájékoztatni a temetkezési szakma jelenlegi helyzetéről és kampányairól.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint egyébként jelenleg, pontosabban idén februárban egy koporsós temetés közel 430 ezer forintba, egy urnás pedig 310 ezer forintba kerül átlagosan Magyarországon. Ez persze rengeteg dologtól függ. Az áremelkedés egyébként évek óta folyamatos, és bár tavaly ősszel volt egy rövid ideig tartó stagnálás, idén év elején ismét nagyot ugrottak a díjak: az egy évvel ezelőttiekhez képest már több mint ötvenezer forinttal kerülnek többe a különböző gyászszertartások.
Ennek egyik oka az infláció, a másik pedig az, hogy a temetkezési vállalkozások költségei is megugrottak.
„Mind a bér-, mind az energia-, mind például az üzemanyagköltségek, vagy a kellékek beszerzése terén jelentős drágulás volt az elmúlt években, amit a vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk. Így is kiemelendő, hogy a temetkezési költségek ennek ellenére messze a tényleges infláció alatti mértékben nőttek. Ennek több oka is van, az egyik például az, hogy mi is látjuk, hogy az embereknek egyre kevesebb pénzük van, leginkább az olcsóbb koporsókat rendelik, az árak pedig elértek egy olyan határhoz, amely fölé jelenleg értelmetlen lenne emelni” – húzta alá az OTEI elnöke, hozzátéve, többek között emiatt is van egyre nagyobb nyomás alatt a szakma.
Míg korábban, egy-két évtizede ugyanis egy temetkezési vállalkozás fenntartható volt évi nagyjából 150-200 temetésből, ma ez a szám már ennek a duplája. Ráadásul egyre több olyan feketén működő vállalkozás is van, amely úgy akar temetkezési szolgáltatást nyújtani, hogy ahhoz sem szakemberei, sem eszközállománya nincs.
„Például nincs bejelentett fizikai munkatársuk vagy halottszállító autójuk, sem kegyeleti hűtőjük. Ha már csak azt előírnák a jogszabályok, hogy kötelező legyen fizikai munkatársakat alkalmazni, akkor előrébb tarthatna a szakma” – tette hozzá Gerencsér, aki szerint ha nem lesz valamilyen megoldás a problémára, az azt jelentheti, hogy a szabálykövető, tisztességesen működő temetkezési vállalkozások száma csökkenésnek indul, ami az ügyeskedő cégek térnyerése okán jelentősen ronthatja a temetkezési szakma minőségét és ezáltal a megítélését is Magyarországon.
Március végén derült ki, hogy immár biztosan nem vezeti be a kormány a szociális temetkezés intézményét. Erről már tavaly is írtunk, most viszont kiderült, hogy már 2025-ben sem vezetik be az először 2013-ban felmerült kezdeményezést. Az eredeti terv szerint az állam a rászorulóknak ingyenesen biztosított volna sírhelyet és koporsót vagy urnát, de az elhunyt rokonának közre kellett volna működnie a halott temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában, visszahantolásában.
Ezt a temetkezési szakma már akkor sem támogatta, és Gerencsér elmondása szerint most is örülnek, hogy nem vezetik be. „Jelenleg is létezik a köztemetés fogalma, azaz amely családoknak nincs anyagi fedezetük egy temetésre, abban az esetben az önkormányzatok vállalják a szertartás költségeit” – mondta az OTEI elnöke.
(Borítókép: Dan Kitwood / Getty Images)