A miniszterelnök politikai igazgatójával a „Kié itt a tér?” című, a nyugat-európai párhuzamos társadalmakról szóló könyv bemutatóját követően beszélgettünk Budapesten, a Scrutonban. A miniszterelnök politikai igazgatója szerint a kötet hiánypótló, ugyanis annak szerzői nem csupán elméleti szinten foglalkoznak a migrációval és a no-go zónákkal, hanem helyszíni tapasztalatot is gyűjtöttek, testközelből látták a migráció veszélyeit.
,,A nyugati társadalmakban, mint például Svédországban vagy Németországban, a no-go zónák megléte a közép- vagy a felső középosztály számára is sokáig ismeretlen volt. Az elmúlt évek válságai és konfliktusai miatt azonban már ők is szembesültek ezekkel a párhuzamos társadalmakkal” – hangsúlyozta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.
Vannak-e no-go zónák? – erről értekeztek az interjúnkat megelőzően a szerzők az MCC Scrutonban a „Kié itt a tér?” című könyv megjelenése kapcsán. Az elmúlt években heves viták alakultak ki a no-go zónákkal kapcsolatban, politikusok, elemzők kerültek összetűzésbe. A Migrációkutató Intézet legújabb kötetével a szerzők a valóságot kívánják bemutatni.
,,A Migrációkutató Intézetben dolgozó kollégák nemcsak elméleti szinten foglalkoznak a no-go zónákkal, hanem helyszíni tapasztalatokat is gyűjtöttek, ezeket pedig tudományos-szakmai formában publikálták. Ennek eredményeként született meg a könyv a nyugat-európai no-go zónákról. A kötet remek lehetőség arra, hogy megmutassa az olvasónak a no-go zónák működését, melyek valódi, integrálatlan területek lévén igen komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Mi, magyarok előre tudjuk modellezni, hogy mi történik akkor, ha mi is a bevándorláspárti oldalra állunk, és kinyitjuk a kapukat. Ha ez bekövetkezne, akkor pár évtized múlva nekünk is ezekkel a társadalmi feszültségekkel kellene szembenéznünk. Ezért a választópolgárok számára azt ajánljuk, hogy ezt semmiképpen ne tegyük meg” – hangsúlyozta a politikai igazgató.
A migrációról szóló nyugat-európai vita különbözik a kelet-európai szemlélettől, mert integrációalapú, az integrációra azonban nincs működőképes konstrukció. Orbán Balázs elmondta, amikor no-go zónákban járt, számos negatívumot tapasztalt. A bevándorlás problémái közé sorolta, hogy miközben a fogadóoldalon egy keresztény identitásában meggyengült társadalom áll, az iszlám mint közösségműködtetési modell a virágkorát éli.
,,Jelen pillanatban olyan jogi, adminisztratív, pénzügyi, finanszírozási rendszer van hatályban, amely valójában ellehetetleníti a tagállamokat a hatékony európai határvédelem és az illegális bevándorlók kívül tartása tekintetében” – hangsúlyozta Orbán Balázs.
A miniszterelnök politikai igazgatója rámutatott, Magyarország messzemenőkig ellenzi ezt a rendszert, ellenzi a migrációs paktumot. Magyarország szempontjából az unióban két fő problémával kell megküzdeni: az Európába érkező illegális bevándorlók szétosztására irányuló kvótarendszerrel, valamint azzal, hogy az EU arra kényszerítené a tagállamokat, hogy nyílt befogadóállomásokat hozzanak létre. A politikai igazgató szerint elfogadhatatlan, hogy az egyes tagállamokba már belépett, több ezer főnyi illegális bevándorló ellátásáról az adott tagállamnak kelljen gondoskodnia, miközben a bevándorlók a kérelmük elbírálásának ideje alatt szabadon mozoghatnak. Ezek mind elfogadhatatlan javaslatok, szembemennek a magyar emberek érdekeinek védelmével és azzal a céllal, amit Magyarország 2015-ben a migráció kapcsán megfogalmazott. Ez nem más, mint hogy a migrációt meg kell állítani.
„Biztosítanunk kell, hogy az illegális bevándorlók száma nulla legyen. A magyar érdek szempontjából rendkívül káros brüsszeli javaslatoknak ellenállunk, és azt reméljük, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon megerősödnek a migrációellenes, szuverenista, jobboldali álláspontot képviselő erők, és velük együtt, szövetségben képesek leszünk nyomást gyakorolni az Európai Unió vezetésére” – fogalmazott a politikus.
Orbán Balázs hangsúlyozta, hogy a migrációt meg kell állítani. Az erre való törekvésnek nemzeti konszenzuson kellene alapulnia. Szerinte az a probléma, hogy a külföldi finanszírozó által mozgatott ellenzéki oldal politikai erőként jelenleg a nyílt társadalomban és a nyitott kapukban érdekelt.
A könyvbemutatón Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója kitért arra, hogy a migrációkutatás 2013 előtt messzemenően a szociológia és a kulturális antropológia része volt. Mára azonban ez megváltozott: a geopolitikai, biztonságpolitikai és geostratégiai irány lett a meghatározó.
A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője, Sayfo Omar is egyetértett vele abban, hogy sok évtized elhibázott politikája tükröződik a no-go zónákban, és az ezek által generált társadalmi-politikai-kulturális problémák még hosszú évtizedekig nem fognak megszűnni.
Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy nem csupán a bevándorlók szemszögéből, humanitárius szemszögből kell vizsgálni a helyzetet, hanem a biztonsági, nemzeti, valamint szuverenitási kérdések szemszögéből is.
A 2020-as népszámlálás adatait vizsgálva az Egyesült Államok népességének 19 százaléka latinó volt, ez több mint 62 millió embert jelent – hangsúlyozta Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője. A kötet egyik szerzőjeként a könyv utolsó fejezetében világít rá az Egyesült Államok helyzetére, hiszen az USA-ban is hasonló a probléma, mint Európában.
(Borítókép: Veres Kristóf György, Marsai Viktor, Orbán Balázs és Sayfo Omar a Kié itt a tér? című könyv bemutatóján 2024. április 4-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)