A tárcavezető szerint a pálinka készítése nemzedékről nemzedékre öröklődő tudás és hagyomány, amelyet a mai napig művelnek a magyar emberek az egykori történelmi Magyarország minden szegletében.

Így lett a kultúránk része, és így illeszkedik a hagyományainkhoz. A magyar kormány részéről pedig a pálinka, annak főzője és annak a mestersége különleges elbírálásban kell részesüljön.

Fantasztikus dolog az, hogy mennyi küzdelem, mennyi harc után végre szabadon főzhető, szabadon fogyasztható a pálinka

– fogalmazott Nagy István.

A miniszter kiemelte, hogy a rendszerváltoztatás óta a gyártók, a főzdék, a kereskedők és az idegenforgalmi szakemberek mekkora áldozatot hoztak a hagyományos magyar pálinkakultúra felélesztéséért, amelyhez a jogi háttér is megszületett.

Emlékeztette a hallgatóságot, hogy 2002-től csak a hazai gyümölcsből 100 százalékban gyümölcspárlatot tartalmazó ital viselheti a pálinka nevet, és az Európai Unió is elfogadta a pálinka név kizárólagos magyarországi használatát.

Ezt követően a 2008-as pálinkatörvény és a 2010-ben bevezetett szabad pálinkafőzés is hozzájárult a sikerekhez – emlékeztetett a miniszter.

A tárcavezető szerint ezzel nemzeti italunk presztízse ismét az őt megillető helyre kerülhetett, így ma már újra a világ élvonalába tartoznak a magyar párlatok. Mindehhez pedig nem csupán elhivatottságra és tudásra volt szükség, hanem innovációra és a hagyományok megfelelő ötvözésére.