Elkészítette első parlamenti beszámolóját az Integritás Hatóság. A 81 fős korrupcióellenes szervezet nem rejti véka alá kritikáját: külföldi tapasztalatokra hivatkozva azt állítja, több jogkör is hiányzik az eredményes feladatellátáshoz. Így többek között nincs nyomozati jogosultságuk, de nem vonhatják el a nyomozó hatóság hatáskörét sem.
Kövér László házelnök javaslatára az Országgyűlés gazdasági bizottsága elé kerül az Integritás Hatóság tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló. A 36 oldalas dokumentumot – az elnöki évértékelővel együtt – Biró Ferenc, a szervezet vezetője jegyzi.
A parlament másfél éve, 2022. október 4-én fogadta el az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényt, amely egyebek mellett az Integritás Hatóság (IH) felállításáról is rendelkezett. Az új intézményről az Országgyűlés 150 igen szavazattal, 12 nem és 19 tartózkodás mellett döntött azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján.
A hatóság feladatává tették, hogy felvegye a kesztyűt a korrupcióval szemben, őrködjön az uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett.
Ennek jegyében a szervezetnél bárki panaszt tehet, de hivatalból is indíthat eljárást, amikor azt tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. Így az Integritás Hatóság
Nos, a hatóság első évi tevékenységéről szóló beszámoló szerint – annak ellenére, hogy minden előzmény nélkül, mondhatni nulláról indult – tavaly 120 milliárd forint uniós támogatást vizsgált meg.
a 81 fős hatóság múlt év végéig 215 bejelentést kapott, öt lezárt vizsgálata során 19 intézkedést és 12 ajánlást fogalmazott meg.
Összesen két helyszíni ellenőrzésen vettek részt, két esetben kezdeményezték a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását és egy alkalommal indítottak közigazgatási pert a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével szemben.
Mindösszesen egyszer éltek azzal a jogkörükkel, hogy az ellenőrzéssel érintett közbeszerzési eljárást két hónapra felfüggeszthetik. Tájékoztatási kötelezettséget viszont egyszer sem írtak elő, ahogy közigazgatási bírságot sem szabtak ki.
Eddigi eredményeivel maga az Integritás Hatóság sem elégedett. A gondokat A hatékony feladatellátás akadályai című fejezetben foglalták össze. Mint írják:
a rögzített feladat- és hatáskörök jogszabályi keretei a gyakorlatban számos esetben nem alkalmasak arra, hogy a hatóság feladatának szánt jogalkotói célt előmozdítsák.
Egyes meglévő jogkörüket azért nem tudják alkalmazni, mert az ágazati jogszabályok nem jogosítják fel őket fellépésre. Másrészt az eredményes feladatellátáshoz bizonyos jogkörök hiányoznak.
Miután megvizsgálták a szlovén, a lett, az olasz, a litván, a román és a görög korrupcióellenes hatóságokra vonatkozó jogszabályi környezetet, kiderült, hogy a külföldi társszervezetek olyan jogkörökkel rendelkeznek, amelyekkel a magyar nem. Így az Integritás Hatóságnak
Ezzel szemben például a lett korrupcióellenes hatóság (KNAB) nyomozást folytathat, őrizetbe vehet, lőfegyvert is viselhet, emellett jogosult felelősségre vonni a jogsértést elkövető köztisztviselőket, szankciókat kiszabni velük szemben.
Az Integritás Hatóság a szabályozás módosítása érdekében egyeztetést kezdeményezett az Igazságügyi Minisztériummal és az Európai Uniós Ügyek Minisztériumával.
(Borítókép: Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság idei vagyonnyilatkozati eseti jel entéséről, valamint a szervezet működésének első évéről tartott sajtótájékoztatón 2023. december 7-én. Fotó: Lakatos Péter / MTI)