Szeptember végén adják át az ország legnagyobb és legmodernebb börtönét a szabolcsi Csengeren. Az 1500 fő kapacitású létesítményben a börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek, az elítéltek minden lépését kontrollálni lehet, és mesterséges intelligenciával fogják elemezni a viselkedésüket, arckifejezésüket. A Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság egyelőre csak egy bemutató erejéig ismerkedhetett meg az újításokkal, de a törvénymódosítást már most elengedhetetlennek tartják.
Az Európa Tanács hét éve közzétett jelentése szerint a vizsgált negyvenhét európai állam közül a legnagyobb túlzsúfoltság a magyarországi börtönökben mutatkozott. Az ország 29 büntetés-végrehajtási intézetében 18 270 személyt tartottak fogva, miközben a börtönök kapacitása csak 12 869 fő elhelyezésére volt elegendő, ami 142 százalékos helykihasználást jelent.
Pintér Sándor belügyminiszter múlt novemberi bizottsági meghallgatásán megerősítette, hogy túlzsúfoltak a börtönök, de a konténerbörtönök csökkentették a zsúfoltságot. Azt is elmondta, hogy a börtönök túlterheltségét jelentős mértékben az embercsempészek okozták. Szerinte ez két dologra világít rá: egyrészt eredményesen dolgoztak a hatóságok, mert felderítették az embercsempészvonalakat, másrészt súlyos börtönbüntetéseket szabott ki a bíróság.
A kormány az áldatlan állapotok felszámolása érdekében börtönépítési programot hirdetett. Egy 2016-os kormányrendelet alapján eredetileg nyolc településen létesítettek volna új bv-intézetet. A jogszabály, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a férőhelybővítési programot, jelenleg – mert időközben többször is módosították a rendeletet – hat település nevét tartalmazza:
Nos, a legnagyobb magyarországi börtönépítkezés a végéhez közeledik. A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Csengeren épülő objektumot ugyanis a tervek szerint idén szeptember 30-án adják át. Több mint 50 milliárdos beruházással, öt és fél hektár területen egy rendkívül korszerű, kiemelt biztonságú, 1500 elítélt befogadására alkalmas börtön épül. Első lépésben ezer fő elhelyezését teszik lehetővé, második lépésben további ötszázzal bővítik a férőhelyek számát.
A csengeri börtön több szempontból is egyedülálló lesz. A létesítményben a fogvatartottaknak többek között tanulási és munkáltatási lehetőséget is biztosítanak: az intézet területén egyebek mellett oktatóhelyiségek és két munkacsarnok is helyet kap.
A börtönben olyan technológia is lesz, amellyel a fogvatartottak minden útját kontrollálni lehet, és a mesterséges intelligencia segítségével elemzik a viselkedésüket, arckifejezésüket. Ha nem a megszokott módon viselkednek, a rendszer jelzést küld a felügyelőknek, hogy fel kell készülni valamilyen rendkívüli eseményre. Ezzel még biztonságosabbá teszik a fogva tartást, a szökési lehetőséget a minimálisra szorítják. A felügyeletről 663 fős személyzet gondoskodik majd.
A börtönajtók kulcs nélkül, arcfelismerő rendszerrel működnek.
Biczó László bv. dandártábornok ismertetése szerint az elítéltek zárt online csatornán tudják intézni ügyeiket, így naprakész információkhoz juthatnak adataikról, pénzükről, kérelmeik elbírálásáról, vagy éppen a munkabeosztásukról.
Az új technológia alkalmazása ugyanakkor adatkezelési aggályokat is felvet. Erről tanúskodik a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) parlamenti beszámolója, amit a napokban nyújtott be a szervezet elnöke, Péterfalvi Attila.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) tavaly novemberben tájékoztatta a hatóságot a csengeri intézetben tervezett adatkezelési megoldásokról. E szerint a személyzet, a fogva tartottak és a más belépő személyek azonosításának elsődleges eszköze az arcfelismerő rendszer lesz, amely alkalmas az intézet területén tartózkodó személyek nyomon követésére. A kapcsolattartás – ideértve a telefonhívásokat, e-maileket is – ellenőrzéséből fakadó munkaterhet mesterséges intelligencia segítségével csökkentenék – hangelemzés, kulcsszavak figyelése, szöveganalízis, arcképelemzés alkalmazásával. Ehhez azonban a fogvatartott és a kapcsolattartó hangjának rögzítésére is szükség lesz. Az intézet parancsnoka engedélyezné a fogvatartotti e-mailezést. Ezzel egyrészt megelőzhető lenne a tiltott tárgyak levél útján történő bejuttatása, másrészt a kapcsolattartás e formája könnyen ellenőrizhető.
A drónok elterjedése miatt az intézet környékén feltűnő pilóta nélküli légi járművek detektálását tervezik, illetve az intézet légterébe való bejutás megakadályozását.
Kamerával felszerelt robotfelügyelőket használnának a fogvatartotti részlegek megfigyelésére, előre beprogramozott útvonalak bejárásával. A személyzetnek jeladó karpántot biztosítanának. A fogvatartotti karpánt pedig egyrészt az elítéltek azonosítására lesz alkalmas, másrészt egyéb speciális funkciókkal is ellátható: életjelek érzékelésére, tartózkodási hely megállapítására, esetleg a későbbiekben elektronikus aláírásra is.
A NAIH ezekkel az újításokkal egyelőre csak egy bemutató erejéig ismerkedhetett meg, a tervezett adatkezeléseket még nem elemezték.
Az ugyanakkor elsőre is jól látszik, hogy a hatályos jogszabályi környezet nem teszi lehetővé minden tervezett újítás bevezetését, a törvényi szintű szabályozás felülvizsgálata és módosítása ezekhez elengedhetetlen
– szögezi le a NAIH beszámolója.
(Borítókép: BVOP)