Az új alapellátási ügyeleti rendszer tavaly februárban indult el az Országos Mentőszolgálat közreműködésével és koordinációjával.

Csató Gábor főigazgató szerint a magyar egészségügyi ellátórendszer elmúlt évtizedének a legnagyobb átalakítását hajtották végre egy év alatt, hiszen Budapest kivételével most már a teljes országot egységesen az Országos Mentőszolgálat által szervezett alapellátási ügyeletben látják el a háziorvosi rendelési időn kívül.

A mentősök főigazgatója szerint az új ügyeleti rendszer célja az, hogy a betegek számára az ország minden pontján ugyanolyan színvonalú legyen az ellátás, ezt szolgálja a bevezetett új, egységes 1830-as hívószám is. Egymás mellett ülnek a 104-es és a 1830-as szám mentésirányítói, és ha szükséges, azonnal a mentőket tudják indítani, és nem kell az ügyeleti ellátásban várakozni.

A főigazgató úgy látja eddigi tapasztalatai alapján, hogy a rendszert eddig felkereső 500 ezer beteg adata alapján az ellátások 95 százaléka háziorvosi kompetenciába tartozik.

A betegek 95 százaléka olyan panaszokkal fordul a mentőszolgálathoz vagy az ügyelethez, hogy vagy semmilyen egészségügyi ellátandó problémája nincsen, vagy minimális egészségügyi ellátandó problémája van

– mondta Csató Gábor, példaként a gyógyszerfeliratást és a lázcsillapítást említve.

• A betegeknek továbbá mindössze fél százalékának volt komoly, ellátandó egészségügyi problémája. A mentők főigazgatója elmondta még, hogy
• Hétköznap Budapest kivételével a teljes országban délután négy órától reggel nyolcig mintegy ezer beteget látnak el. 
• Hétvégén 3500-4000 beteget látnak el egy nap alatt: akik ilyenkor keresik fel őket, azok  vagy kényelemből, vagy egyéb szervezési okokból a hétvégén veszik igénybe ezt a szolgáltatást. 
• Ma már országosan a praktizáló háziorvosok  több mint 80 százaléka aláírta a szerződést az Országos Mentőszolgálattal. Versenyképes, a hétvégeken 11 ezer forintos órabérért. 
• Támadások érték őket az új ügyeleti rendszer miatt, felesleges hívásokkal terhelve a központi számot az első napokban Pest és Fejér vármegye csatlakozás után, de mára helyreállt a rendszer. 
• Későn kommunikáltak arról, hogy Pest vármegyében három gyerekellátási ügyeleti pontot is létesítettek, míg más vármegyékben a gyermekügyeleteket a magánszolgáltatók megszüntették, vagy megyénként jellemzően legfeljebb egy hely volt.
• Az ügyeleti pontok jelentős része vegyes ügyeleti hely, napközben is vegyes körzetként működve. Pest vármegyében a háziorvosok több mint a 60 százaléka már leszerződött és mostanra mindenütt megadták a mentőszolgálatnak a bizalmat.
• Folyamatosan mérik a betegelégedettséget országszerte: az ötös skálán négyesnél többre értékelik az ügyeleti munkát. 
• Igaz, a fővárosban még nem indult el az új ügyeleti rendszer, de Budapesten sokkal több a sürgősségi ellátóhely, és a háziorvosok nagy része is este nyolcig elérhetők az alapellátásban, így ott csak este nyolc óra után kezdődne az ügyeleti idő. A tervek szerint a következő hónapokban Budapest is csatlakozik az új ügyeleti rendszerhez. A sürgősségi osztályokhoz telepítik az ügyeleti telephelyet. 
• A rendszer működtetési költségei nem kerülnek majd többe, mint amennyit eddig az ügyeleti ellátásra költött az állam a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőn keresztül, csak most az összeget közvetlenül az Országos Mentőszolgálat kapja meg. 

Csató Gáborral a közelmúltban az Index is interjút készített, amelyet ide kattintva olvashatnak el.