Mint arról korábban beszámoltunk, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének ELTE Intézményi Szervezete (FDSZ-ELTE) közleményében leírta, hogy a hazai felsőoktatásban az elmúlt években lezajlott változások, elsősorban a modellváltás és annak finanszírozásra, valamint a dolgozók bérezésére gyakorolt hatása mesterségesen generált egyenlőtlenséget a modellváltott és az állami fenntartásban maradt intézmények között. Utóbbiak ezen a téren hátrányos helyzetbe kerültek.

Az érintettek azt kérik, a közoktatási intézményekhez hasonlóan az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben is történjen meg a bérek felzárkóztatása. A változás érdekében az FDSZ-ELTE és az egyetem Közalkalmazotti Tanácsa nyílt levelet írt a fenntartónak. A dokumentumot pár nap alatt több mint 1000 ELTE-s dolgozó támogatta aláírásával.

Most a Kulturális és Innovációs Minisztérium arról számolt be, hogy megkezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről az egyeztetés.

Az egyeztetésen a minisztérium képviseletében Hankó Balázs felsőoktatásért, szakképzésért és innovációért felelős államtitkár és Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár vett részt – adta hírül az MTI.

Az egyeztetésen az államtitkár hangsúlyozta, hogy a fenntartói adatok alapján az állami egyetemek esetében azt látják, hogy átlagosan az egyetemi tanársegédi havi kereset 450 ezer forint, az egyetemi adjunktusi 550 ezer forint, az egyetemi docensi 800 ezer forint, az egyetemi tanári pedig 1,2 millió forint.

A tárgyaláson az állami fenntartású egyetemek képviselői számára megerősítették az egyeztetések folytatásának szükségességét, az egyes egyetemek, képzési területek egyedi szempontjainak áttekintését, amely alapul szolgálhat a kormány döntésének előkészítésére.

A kormány szeretné a felsőoktatási béreket is emelni, de türelmet kérünk. A mostani háborús időszakban rendkívüli kiadások terhelik az országot. A kormány ebben az évben jelentős béremelési programot indított a tanároknak, az óvónőknek, és emelte az ápolók bérét is, ezek óriási költségvetési ráfordítást igényelnek. Brüsszel és egyes nyugati vezetők háborúpárti politikája miatt a háború végét nem látni, ez az ország pénzügyi teherviselésére is kihat

– áll az államtitkárság közleményében.