Kálmán Olga, a párt frakciószóvivője a pénteki, online sajtótájékoztatóján elmondta, hogy korábban közérdekű adatigénylést nyújtottak be az Igazságügyi Minisztériumnak.

„Szerettük volna megtudni, hogy milyen érvek és indokok alapján adtak kegyelmet egy pedofil bűnsegédjének” – fogalmazott Kálmán Olga, hozzátéve, a tárca „megtagadta” a kérésüket, ezért a bírósághoz fordultak.

A minisztérium jogászainak érvelése szerint azért nem lehet megtudni, hogy „miért adott kegyelmet az igazságügyi miniszter és a köztársasági elnök, mert ezek bűnügyi személyes adatok” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.

Kálmán Olga közölte, hogy az ügy első tárgyalását pénteken tartották, az ítélethirdetés körülbelül két hét múlva várható.

Lemondásokhoz és alkotmánymódosításhoz vezetett a kegyelmi botrány

Ahogy az Index beszámolt róla, a kegyelmi botrány után a magyar kormány szigorításokat vezet be a gyermekvédelem területén. Az első kormányrendelet már ki is jött: pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendelnek el a gyermekotthonok vezetőinél.

A kegyelmi botrány februárban robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűntársának. Az ügyről elsőként a 444.hu írt egy olvasói levél alapján.

K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozásától és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek. 

A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását. A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.