„Az ügyészség törvényesen jár el a lehallgatási anyagok kezelésekor, a nyomozati anyag részévé csak olyan lehallgatási anyag tehető, amely a vádat alátámasztja” – áll a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.

„A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – szakmailag helyesen – azt nyilatkozta, ha egy büntetőügyben lehallgatás történik,

Példaként megjegyezte, hogy a Végrehajtói Kamara volt elnöke és az OBH elnöke közötti beszélgetés nem tárgya a vádnak, mégis széles körben ismertté vált, súlyosan sértve a szereplők személyiségi jogait.

„A Kormányinfón említett eset alkalmas annak bemutatására, hogy hogyan történik az adatok törvényes kezelése, mikor és milyen módon törölhetők adatok, összhangban a nyomozás érdekeivel és a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásával – írja sajtóközleményében a főügyészség. – Az ügyben indítványozott letartóztatás során a nyomozati iratok az említett beszélgetést is tartalmazva kerültek a nyomozási bíró elé, abból a célból, hogy dönteni tudjon a megalapozott gyanú és a letartóztatás feltételeinek meglétéről.”

Ezen iratok másolatát a törvény alapján – a bíróság mellett – a gyanúsított és a védő is megismerte. Személyiségi jogsértést az követett el, aki az így hozzá került adatokat a nyilvánosság elé tárta. A nyomozás későbbi szakaszában egyértelművé vált, hogy ezek a lehallgatási anyagok bűncselekmény alapjául nem szolgálnak, bizonyítékot nem képeznek

– fogalmaz közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség, hangsúlyozva, hogy ezért nem szerepelnek ezen anyagok a vádemeléskor a bíróságnak – illetve másolatban a terheltnek és a védőjének – átadott nyomozati iratok között. 

„Az ügyészség törvényesen – a büntetőeljárás és az adatvédelem szabályait betartva – járt el a lehallgatási anyagok kezelése során” – zárták közleményüket.

(Borítókép: Magyar Péter 2024. március 26-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)