Már Kecskeméten van a brazil Embraer repülőgépgyár KC–390 típusú katonai szállítógépe. Kutatót kérdeztünk a típusról, valamint a magyar légierő fejlesztéséről.
Megérkezett Magyarországra az első magyar KC–390 katonai szállító-repülőgép – jelentette be Kutnyánszky Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért, haderőfejlesztésért és védelmi iparért felelős államtitkára pénteken Kecskeméten. A politikus a kecskeméti repülőbázison tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a Magyar Honvédség az átalakulások és a technikai megújulások időszakát éli. Hozzátette: a haderőfejlesztési programnak köszönhetően a honvédség alakulatai a legmodernebb eszközökkel gyarapodnak.
Az államtitkár kiemelte, a légrendészet és a légvédelem kiemelt jelentőségű, ezért a fejlesztési időszakban az első helyen szerepel a légierő modernizálása. Elmondta, idén két Embraer KC–390 típusú szállítógépet szerezhet be a honvédség, amelyek a tervek szerint év végén, illetve jövőre érkeznek meg véglegesen Magyarországra. Jelenleg három hétig, a tesztelési időszak utolsó fázisában tartózkodik Kecskeméten az egyik repülő.
Kutnyánszky Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a beszerzett eszközökön felül jól képzett honvédekre is szükség van. A magyar honvédség büszke a katonáira, „a légierő pilótái a legjobbak közül valók”. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a magyar kormány jelentős illetményfejlesztéssel honorálja a honvédség pilótáit, valamint a repülőirányító szakemberek felelősségteljes munkáját. A legtapasztaltabb pilóták havi bruttó 2,5-3 millió forint körüli kiemelt illetményben részesülhetnek.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy „most jó lenni katonának”, bízik abban, hogy a beérkező haditechnikai eszközök, valamint az új harci eljárások még vonzóbbá teszik a honvédséget a fiatalok számára.
Kutnyánszky Zsolt az új szállítógépről elmondta, nyolcvan felszerelt katona, valamint az intenzív ellátásra szoruló betegek ápolására szolgáló betegágyak befogadására is alkalmas. A gép akár huszonhat tonna hasznos tömegű szállítmányt tud szállítani, annak ejtőernyővel való célba juttatására és a levegőben történő tankolásra is alkalmas. A KC–390 harmincöt méter hosszú, nyolcszáz kilométer per órás sebességgel képes repülni, az utazómagassága elérheti a nyolcezer métert.
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, hadtörténész, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója lapunk kérdésére kifejtette:
a szállítógépek helyzete az egyik legégetőbb kérdés volt a légierőben. A modern gépek beszerzése régi adósságot törleszt, a szovjet gyártmányú An–26-osok már régóta az idejük végét járták. A két KC–390-es beszerzése vélhetően a légiszállító-kapacitás újraélesztésének első lépése, de további beszerzésekről egyelőre nincs információ. Közepes szállítógépről van szó, amelynek az egyik különleges tulajdonsága, hogy kevésbé előkészített reptérről, akár füves területről is fel tud szállni. Ideális eszköz logisztikai feladatok elvégzésére, valamint alkalmas ejtőernyősök szállítására is, a kialakítástól függően több funkciója lehet.
A kutató kitért arra is, hogy a honvédség kötelékében szolgáló Airbus A319-esek polgári típusú gépek, például ha „katonákat felszereléssel együtt kell szállítani egyik országból a másikba, arra alkalmas az Airbus, viszont nagyobb terhek szállításához más típusra van szükség. Vasúti hasonlattal élve, az Airbus egy személyvonat, a KC–390-es tehervonat, amelynek a rakterében akár könnyű páncélozott járművek szállítása is lehetséges”. Az Airbusokat igénybe szokta venni többek között Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is a diplomáciai útjain.
A honvedelem.hu 2021. december elején számolt be arról, hogy a huszadik Airbus H145M helikopter szállításával lezárult a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program egyik fontos szakasza. A H145-ösök közül 2023-ban egy lezuhant Horvátországban, a tragédiáról itt írtunk bővebben. Az Airbus H225M típus is Magyarországon van már, a második két gép 2023 novemberében érkezett Szolnokra.
Somkuti Bálint a honvédség helikopteres képességéről elmondta:
Ez a képesség is a szovjet típusokon alapult. A 2010-es évek közepén történt élettartam-hosszabbítás, valamint a Finnországtól kapott két Mi–8-as azt szolgálta, hogy megmaradjon ez a képesség. A H145M könnyű típusú helikopter, a H225M közepes szállítóhelikopter, utóbbiból négy van Magyarországon, összesen tizenhatot rendelt a honvédség. A szovjet eredetű haditechnika lecserélésével a meghatározó eszközöknél a haderő átlép a XXI. századba.
Orbán Viktor kormányfő és Ulf Kristersson svéd miniszterelnök február 23-án, Budapesten jelentette be, hogy a magyar légierő a meglévő tizennégy mellé négy új Gripent állít hadrendbe.
Somkuti Bálint a vadászgépflottáról úgy vélekedett, „az alapvető kérdés mindig az, hogy hány darabra van szükség. Ha teljes lesz a flotta, akár két kilencgépes századot is létrehozhatnak, de ez szervezeti döntés kérdése. A mennyiség elég ahhoz, hogy a magyar biztonsági igényeket kiszolgálja, ez viszont változhat, ha változik a fenyegetés mértéke. A JAS 39 Gripent négy és feledik generációs típusnak is szokták nevezni, arra utalva, hogy ez átmenet a nyolcvanas évek végén fejlesztett negyedik generációs, valamint a legmodernebb, ötödik generációs gépek között. A Gripenek modern típusnak számítanak, megfelelnek a hazai igényeknek, ráadásul egyedülálló képességük a könnyű üzemeltethetőségük, amellyel sok modern harci gép nem rendelkezik, akár tábori körülmények között, kevésbé előkészített repterekről is üzemeltethető”.
Somkuti Bálint végül arról is beszélt, „a további beszerzések a gazdaság teljesítőképességétől és a NATO elvárásaitól is függenek. A NATO-tagállamok mindössze egyharmada teljesíti a GDP-arányos 2 százalékos védelmi irányú kiadást, Magyarország a teljesítők között van. Konkrét információk egyelőre nincsenek újabb beszerzésekről, de ez nem egyenlő azzal, hogy a háttérben ne történhetnének előkészületek”.
(Borítókép: Az első magyar KC–390 katonai szállító-repülőgép megérkezése után a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár bázisán Kecskeméten 2024. április 12-én. Fotó: Bús Csaba / MTI)