Index Vakbarát Hírportál

Többmilliós kutyák tépik szét egymást: Magyarországon még nem szűntek meg a viadalok

2024. április 15., hétfő 08:30

Kapin Richárd, a Szurkolók az Állatokért Alapítvány vezetője szerint Magyarországon még nem sikerült teljesen felszámolni a kutyaviadalokat. Az állatvédő szerint a viadalokkal kéz a kézben jár a prostitúció, a drog és a fegyverek. Kedves olvasóink, önök az Index és Az Én Kutyám oldal kutyaviadalokról szóló közös riportsorozatának első részét láthatják és olvashatják.

„A kutyaviadalokkal kéz a kézben jár a prostitúció, a kábítószer-kereskedelem, a fegyverek és az agresszió” – mondta Kapin Richárd, a Szurkolók az Állatokért Alapítvány vezetője. A közel egy évtizede az állatkínzás és a viadalok felszámolásáért küzdő szervezet tevékenyen részt vesz a Magyarországon, illetve a szomszédos országokban zajló, az állatok őszinte, kizsákmányolástól mentes, szeretetével teljes mértékben összeegyezhetetlen kutyaviadalok megszüntetésében. Kapin Richárd a hatóságok kérésére az egyik legnagyobb hazai kutyaviadal felszámolásában is közreműködött 2020 decemberében Nagykőrösön, ahol csaknem száz ebet mentettek ki az állatkínzó szervezők fogságából.

Először ott láttam vérfoltokat a betonon, amikor valaki azt mondja nekem, hogy Nagykőrös, semmi más nem jut az eszembe a településről, mint hogy ott volt Magyarország történetének legnagyobb állatviadala. Hátborzongató volt látni, hogy milyen körülmények között tartották a láncra vert kutyákat. Borzalmas belegondolni, hogyha nem fogják el őket, akkor mennyi állat szenvedne még mind a mai napig, az elkövetők pedig csak röhögnének a markukba, mert Magyarországon ezt még mindig büntetlenül meg lehet tenni

– emlékezett vissza a történtekre a Szurkolók az Állatokért Alapítvány aktivistája, aki szerint a tét pár ezer vagy több millió forint is lehet a versenyeken, de sokszor csak „farokméregetésről” beszélhetünk, mert a szervezők a véres viadalokon akarják bizonyítani, hogy az ő kutyájuk a jobb és erősebb.

Az állatvédő szervezet tagjai sok esetben úgy értesülnek a „mérkőzésekről”, hogy a szervezők egymást „dobják fel”. A szervezők korábban rendre hetekkel, hónapokkal korábban meghirdették a viadalokat és ezzel párhuzamosan megkezdték a kutyák felkészítését, miközben azt állították magukról, szeretik élet-halál harcra ítélt „kedvenceiket”.

A magyarországi kutyaviadalos telepek 90 százalékát felszámoltuk, de nyilván nem tudunk minden egyes helyszínen jelen lenni. Egy-két delikvens még van a listánkon, akiket nyakon kell csípnünk, de ennek is eljön a maga ideje. Az országban mind a mai napig több millió állat szenved. Úgy gondolom, hogy még az én életemben elérhetjük a további állatvédő szervezetekkel és a barátaimmal karöltve, hogy minden állatnak jó dolga legyen Magyarországon

– jelentette ki Kapin Richárd.

Királytigris a bunda alatt

A korábban bikacsalira használt, bull típusú ebeket terrierekkel keresztezték annak érdekében, hogy a zsákmányszerző ösztönt, a dominanciát, és a gamenessnek nevezett vadságot tökélyre fejlesszék. Az eredmény félelmetesre sikerült: 30-40 kilogramm tiszta izom, a zsákmányt akár hosszú órákon keresztül el nem eresztő, a saját életét gondolkodás nélkül feláldozó, más állatokban – de az emberben nem – a prédát látó állatok valóságos gyilkológépekké váltak. A kezdetleges harci kutyáknak nem volt fajtamegnevezése, sokszor a felmenők arányai alapján hívták őket például bull and terriernek vagy half and half-nak. Nem sokkal később felbukkant a mai fülnek már ismerősen csengő pit bull, avagy pitbull elnevezés is, a pit ekkor csupán a viadalok helyszínéül szolgáló gödröt jelentette a névben, majd a küllem szabályozását követően a fajta nevévé vált. A brit típusú kutyaviadalok hamar elterjedtek világszerte, melyet az ottani állatvédelmi törvény szigorodása is elősegített: elkezdték kimenekíteni a harci kutyák csúcspéldányait az Újvilágba. Ott sem fogadták azonban kitörő örömmel a marcona, rossz hírnevű pitbullokat: ennek az ellenszenvnek köszönhetjük egy másik fajta létrejöttét. A tenyésztők egyes visszaemlékezések szerint pitbullokkal sétáltak be az Amerikai Kennel Klubba (AKC) 1936-ban, majd american staffordshire terrier néven bejegyzett fajtájú kutyáikkal távoztak a hátsó ajtón.

Kutyához méltó élet

Az emberek és a kutyák története több tízezer évvel ezelőtt fonódott össze, ezzel egy időben a világ minden táján megjelentek a kutyaviadalok is. A római, a germán és a kelta hagyományok is megemlékeznek róluk, az ázsiai sztyeppék vagy Japán szigetvilága sem volt mentes tőlük. A mai értelembe vett kutyaviadalok szabályrendszere az 1800-as évek elején Nagy-Britanniában öntött formát, és a ma harci kutyáknak nevezett kutyafajták szelekciós tenyésztése is ekkoriban kezdődött.

A nagykőrösi kutyaviadalok elleni akciót követően a nyomozók összesen száz ebet foglaltak le. Ezek közül egyik sem volt idősebb ötévesnél. Valószínűleg a korosabb, harcra alkalmatlan kutyákat vagy nem tartották meg, vagy a viadalok közepette elpusztultak. A lefoglalt állatok közül többen a Noé Állatotthonban leltek menedékre.

„Rehabilitációs munkával sikerült olyan állapotba hozni őket, hogy kutyához méltó, családi életet tudjanak élni” – válaszolta kérdésünkre Schneider Kinga, a Noé Állatotthon szóvivője, aki szerint a kutyaviadalok a kétezres években voltak igazán felfutóban Magyarországon.

Voltak nagyon nagyszabású viadalok, konkrétan a pástról került hozzánk két csúcskutya, ebből aztán később kellemetlenségek is adódtak, de végül mind a ketten matuzsálemi kort megélve az állatotthonban élték le az életüket. Nagyon szerettük őket, de már nem tudtuk családba, gyermekek mellé örökbe adni őket, ezt a felelősséget nem vállaltuk. Alapvetően az emberekkel jó viszonyt ápoltak, de más állatokra továbbra is veszélyesek maradtak. 2008-ban vagy 2009-ben megjelentek értük a kétajtós szekrények és az otthon felgyújtásával fenyegetőztek, miközben 3–5 millió forintnyi készpénzt akartak adni a csúcskutyákért cserébe

– tette hozzá Schneider Kinga. A Noé Állatotthonban nagyon megijedtek, hiszen hozzávetőleg ezer állatról gondoskodnak az intézményben. A csúcskutyákat egy időre biztonságos helyre szállították az állatotthonból. A kutyaviadal szervezői szerencsére nem váltották be az ígéretüket.

„A kutyák teste viselte korábbi életük súlyos, brutális nyomait. Azért ajánlottak értük ilyen óriási összeget, mert egy nagy verseny volt éppen akkor, kvázi a döntő, ahol ennek a két szerencsétlen ebnek harcolnia kellett volna” – tette hozzá a szóvivő. A harcra szánt kutyákat minél zordabb körülmények között tartják a lánc végén.

A cél, hogy folyamatosan magas stresszhormonszintet, éles idegrendszeri állapotot érjenek el náluk, minden pillanatban készen álljanak a küzdelemre.

„A sérült, bukott kutyáknak nem jár állatorvos vagy sebkezelés. Ha borzasztó sebeiket maguktól túlélik, akkor még lehetnek szülőszobák, hogy úgy mondjam, vagy a következő meccs előtti előkészítő állatok. Ha meghalnak, akkor meghalnak” – festett embertelen képet a kutyaviadalok szervezőiről és résztvevőiről Schneider Kinga, aki szerint teljesen felmérhetetlen jelenleg, hogy mekkora „iparágról” beszélhetünk. A szóvivő szerint, megerősítve Kapin Richárd szavait, a viadalokhoz valóban társul a drogok, a gyermekek veszélyeztetése és a prostitúció.

Joó Kata, a Forte Kutyaiskola vezetője szerint a rosszul nevelt kutyák lesznek veszélyesek az emberekre.

 Úgy véli, hogy nem csak az jelenti a rossz nevelést, ha bántalmaznak egy ebet. „Nemcsak babusgatni, vigyázni és szeretgetni kell egy kutyát, hanem céltudatosan nevelni” – jelentette ki.

Több évtizedes történet

Egy korábban pitbullokkal is foglalkozó hazai tenyésztő beavatta az Indexet a hazai kutyaviadalok történetébe és elmondta, hogy már az 1980-as években sem volt ritka, hogy egyfajta „zs kategóriás tippmixként” különféle keverékkutyákat eresszenek össze és változó összegű tétekben fogadjanak arra, ki éli túl a küzdelmet. Az első, fajtatiszta pitbull Magyarországra érkezésének időpontja jól dokumentált: 1989-et írtunk ekkor, ő lett az első hazai tenyészpéldány. A pitbulltenyésztés beindulása pedig óhatatlanul magával hozta a kutyaviadalokban részt vevő ebek lecserélődését. A kifáraszthatatlan, magas gameness-szel bíró példányok aranyat értek, hiszen nemcsak vadabb és látványosabb lett általuk a küzdelem, de a 10–15 perces meccsek helyett hosszú órákon át szórakoztatták közönségüket. A magyar kutyák mellett az egykori Jugoszláviában tenyésztett, kiváló vérvonalú, és a viadalokhoz megfelelő vadsággal bíró pitbullok ekkor lettek igazán keresettek. „Ekkoriban a kutyatenyésztés még nem arról szólt, hogy melyik kutya a szebb, a legfontosabb szempont az agresszivitás volt” – hangsúlyozta az egykori tenyésztő. Kutyás szaklapokban, megyei újságokban hirdették „hiperagresszív” kutyáikat fedeztetésre a gazdák. 1996-ban ugyan betiltották a tenyésztést a sok baleset miatt, de sem a viadalok, sem a balesetek nem szűntek meg.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)

Rovatok