440 ember tölti jelenleg életfogytig tartó börtönbüntetését a büntetés-végrehajtási intézetekben. A fiatal felnőttek nem ítélhetők életfogytiglanra, a legbrutálisabb, életellenes bűncselekményeket viszont gyakran ők is elkövetik, így szükség lehet a szigorításra. Lichy József ügyvéd szerint fiatal felnőttek esetében a többszörös, különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményeknél megfontolandó, hogy a bíró belső meggyőződése alapján szabja ki az életfogytiglant.
Megrúgta, megütötte és elektromos körfűrésszel bántalmazta édesapját egy többszörösen visszaeső férfi, egy nő pedig 107 késszúrással ölte meg kislányát Tatán néhány éve – csak két eset a legbrutálisabb bűnözőktől. Összesen 440 elítélt tölti életfogytig tartó börtönbüntetését, ebből 348 férfi, 17 nő. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre 74 férfit és 1 nőt ítéltek, ők soha nem szabadulhatnak, közölte megkeresésünkre az adatokat a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).
| jogerősen elítélt | nem jogerősen elítélt | ||
| életfogytig tartó szabadságvesztést töltő (tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés nélkül) | férfi | 348 | 1 |
| nő | 17 | 0 | |
| tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést töltő | férfi | 74 | 7 |
| nő | 1 | 0 |
A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (TÉSZ) a Büntető Törvénykönyv legsúlyosabb büntetése Magyarországon. Az életfogytig tartó szabadságvesztéshez képest a TÉSZ esetében kizárt annak az opciója, hogy negyven évnél hamarabb megvizsgálják a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét. A bírói gyakorlat alapján a tényleges életfogytiglani szabadságvesztést minősített esetekben adnak, tehát a többszörös, különös kegyetlenséggel, aljas indokból, kiskorú sérelmére elkövetett emberölés elkövetői kapnak.
Az egyetlen nő, akit jelenleg is tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, saját gyermekét ölte meg, 107 késszúrással. Évekkel ezelőtt egy másik nőt, Polcz Erikát ítélte el a bíróság – ő soha nem szabadulhatott volna, azonban büntetésének letöltése közben, 2017-ben a rabkórházban meghalt. Szita Bencét Sántos külterületén ölte meg a nő és két hajléktalan, hosszasan gyötörték, majd élve eltemették. A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés elítéltjei közül voltak, akiket embercsempészet és minősített emberölés miatt ítéltek el, de a Btk. legsúlyosabb büntetését szabták ki a romák elleni sorozatgyilkosságok elkövetőire is. Emberiség elleni bűncselekmény miatt is elítéltek egy férfit, ő élve már nem hagyhatja el a fegyház kapuját.
A TÉSZ-t 1999-ben vezették be az országban, melyről korábban itt írtunk. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben Magyar László elítélt kapcsán szólította fel hazánkat, ugyanis az intézmény azt kifogásolta, hogy a kiszabott büntetés sérti az emberi jogok európai egyezményének 3. cikkében foglalt kínzás és embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmát. Ennek okán 2014-ben a büntetés-végrehajtási kódexet módosították.
Az eljárás lefolytatásának célja, hogy ha valakit tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítélnek és 40 évet letöltött a büntetéséből, egy Kegyelmi Bizottság felülvizsgálja, indokolt-e a büntetésének további letöltése. Az igazságügyi miniszter a bizottság javaslata alapján állásfoglalást terjeszt a köztársasági elnöknek, aki saját hatáskörben dönt, elutasítás esetén kétévenként felülvizsgálják.
Ezzel szemben a törvény rendelkezése szerint
életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte.
Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, 18 bűncselekménynél a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárja.
A hatályos Btk. nem teszi lehetővé, hogy a 18. életévét betöltő személyt ítélhessék életfogytiglanra. Néhány éve egy törvényjavaslat indoklásában rámutattak, hogy „az elmúlt időszakban számos esetben előfordult, hogy a legbrutálisabb, nagyrészt életellenes bűncselekményeket 18–19 éves személyek követték el”. A brutális bűncselekmény elkövetőinek elítélésekor a bíró többször is azzal érvelt, legszívesebben életfogytiglant szabna ki az elkövetőkre, de a törvény nem teszi lehetővé.
Lichy József ügyvéd szerint vannak olyan esetek, amikor a bíró belső meggyőződése szerint kiszabná az életfogytiglani szabadságvesztést a fiatal felnőtt esetében. Kétségkívül az elkövető életfogytiglani szabadságvesztést érdemel. Így az ügyvéd állítása alapján egyes esetekben megfontolandó a módosítás. A büntetőjogász szerint különösen többszörösnek minősülő, élet elleni cselekmények, előre kiterveltség, a különös kegyetlenség, illetve az aljas indok esetében.
Kell egy olyan belső emberi elvetemültség, ami függetlenül attól, hogy nem töltötte be a 20. életévét, de elmúlt 18, tud mérlegelni belülről, hogy mit cselekszik valójában, így ebben az esetben jogosan érdemel életfogytiglani szabadságvesztést
– mutatott rá Lichy József.
Az ügyvéd emlékeztetett a borsodnádasdi esetre, amikor egy 17 éves lányt fejjel lefelé, lemeztelenítve tett bele az elkövető a vízaknába. „Ez egy olyan típusú emberölés volt, amely joggal háborította fel az egész közvéleményt, nem véletlenül, hiszen a cselekményben megnyilvánult az emberi kegyetlenség” – hangsúlyozta, majd megjegyezte, mint sértetti képviselő azzal érvelt a súlyosítás iránti perbeszédben, hogy függetlenül attól, hogy betöltötte a 20. életévét, vegyük úgy, hogy ,,benőtt a feje lágya”, és ilyen cselekedetért számoljon azzal, hogy a büntetés kiszabása a lehető legsúlyosabb legyen – életfogytiglani –, azonban az Ítélőtábla ez esetben szerinte rosszul döntött.
Minden ilyen esetben a sértetti oldal, tehát a sértett hozzátartozói igazságtalannak és enyhének tartják a kiszabott ítéleteket
– hangsúlyozta. Az ügyvéd úgy érzi, nehéz a hozzátartozóknak megmagyarázni, hogy a törvény nem engedi meg a súlyosabb büntetés kiszabását. A büntetéskiszabás elve az arányosság, a büntetés mértékét az elkövető személyiségéhez is társítani kell.
Ugyanakkor Lichy József elmondta, vannak olyan esetek, amikor a 18–19 éves elkövetők szemmel láthatóan nem nőttek fel, nem viselték a korukra jellemző személyiségjegyeket, vagyis nem érték el a felnőttkori érettséget, amikor tisztában vannak a valódi következménnyel. Példaként említette, amikor F. Dániel előre kitervelt, különös kegyetlenséggel, 82 késszúrással oltotta ki nagymamája életét. Ez is beleillett volna az életfogytiglanba, ugyanakkor az elítélt a bűncselekmény elkövetésekor 19 éves volt.
Az anyagi jogi szabály szerint kell kiszabni a büntetést, vagyis a bűncselekmény elkövetésekor betöltött életkort kell figyelembe venni.
„Jogerősen 16 év szabadságvesztést szabtak ki rá, arra tekintettel, hogy a személyiségszerkezete, személyiségképe fejletlen volt. A szakértő azzal érvelt, hogy annak ellenére, hogy elmúlt 18 éves, a fiatalokra jellemző személyiségvonásokkal bír” – hangsúlyozta az ügyvéd. A kakucsi emberölés másodfokú ítéletében életfogytiglani szabadságvesztést szabtak ki a 19 éves férfira. Áldozatát, egy 17 éves nőt 13 késszúrás ölte meg, ő 25 évet kapott, de 18-ra mérsékelték, mert a fiatalkorú elkövetőben szintén nem alakultak ki a felnőttkori személyiségjegyek.
A döntés az egyedi esetek figyelembevételével lenne releváns, de egy különös kegyetlenséggel elkövetett fiatalkorú esetében a legszigorúbb, vagyis az életfogytiglani szabadságvesztés lenne adekvát.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)