Index Vakbarát Hírportál

Sulyok Tamás: Semmilyen meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik élete felett

2024. április 16., kedd 11:29

Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján mondott beszédet az Országházban. Beszédében hangsúlyozta a remény fontosságát, valamint kiemelte, hisz abban, hogy az emberiség feladata a békés egymás mellett élés.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján tartott beszédét azzal kezdte, hogy elmondta, nehéz a múlt felidézése, mert „elevenen szembesít ma is a régi bűnökkel”.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hisz abban, hogy az ember alapvetően jóra, bizalomra és elfogadásra született, és hogy az emberiség feladata a békés egymás mellett élés.

Hogy mégis miért kell az emberiségnek újra és újra tragédiákkal, esztelen és eszetlen egymás ellen fordulással szembesülnie? Én magam a választ nem tudom. Talán csak azt, hogy az egymás iránti tisztelet és mások igazságának elfogadása nélkül folyamatosan kísért minket utunkon a jóra való restség sötét árnya

– fejtette ki Sulyok Tamás.

Elmondta, hogy április 16-án arra a több százezer zsidó honfitársunkra emlékezünk, „akiket kiszakítottak közülünk”. Megjegyezte, hogy értük, saját magunk és a jövő nemzedékek miatt meg kell fogadnunk, hogy „soha többé nem engedjük az embertelenség eszméit hazánkban még csak kicsírázni sem”.

Szent Istvánra és Deák Ferencre tekintve, emberszeretettel, istenhittel a szívünkben megőrizzük, megújítjuk és növeljük az emberiességet, az embertársaink iránti tiszteletet

– folytatta.

Sulyok Tamás hozzátette, hogy a remény még a legnehezebb időkben is ott van az emberben, majd Radnóti Miklós Majális című versének utolsó strófáját idézte, amely egyrészt szól a reményről, de a szörnyű valósággal történő szembenézésről is. A köztársasági elnök megjegyezte, hogy az emberséghez méltó értelem mondatja velünk, hogy nem reménytelen hinnünk abban, hogy a múlthoz hasonló bűnök nem ismétlődhetnek meg a jövőben.

Elmondta, hogy az emlékezéssel a jövőért érzett felelősségünket is kinyilvánítjuk, „azt a közösségi felelősséget, amelynek alapján vállaljuk a nemzethez való tartozást”.

Az ember mint olyan: szent. Ez a szentség azt jelenti, hogy semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete fölött

– emelte ki, majd elmondta, hogy a sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel, felelősséggel és elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövőre.

Ezután a köztársasági elnök elmondta, hogy megrendítette, amiket az elmúlt hetekben a nyilvánosságban az apja múltjáról olvasott. Megjegyezte, hogy apja már negyven éve halott, és nem tudta őt kikérdezni, így abból tud ítélni, ahogyan őt korábban megismerte.

A múltat, saját személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt

– zárta beszédét Sulyok Tamás.

Rovatok