Az IDEA Intézet 2024. március 31. és április 8. közötti, közösségimédia-alapú, 1500 fős mintán készült kutatása szerint az elmúlt hónaphoz képest a folyamatok a kormánypártok és az ellenzéki pártok népszerűségét is kikezdték.
„Az utóbbi időszak gazdasági teljesítménye, az életszínvonal stagnálása, a 2024. február legelején kirobbant kegyelmi botrány, illetve a Magyar Péter keltette politikai turbulenciák jelentős mértékben hathattak a választók politikai gondolkodására, illetve preferenciáira. Nem lehet egyetlen okkal megmagyarázni a változások hátterét, célszerű ezért az alábbi eredményeket az utóbbi események együttes hatásának tekinteni” – olvasható az IDEA Intézet elemzésében.
A friss publikációból kiderült, hogy az elmúlt hónaphoz képest a folyamatok a kormánypártok és az ellenzéki pártok népszerűségét is kikezdték.
A pártok népszerűségi rangsorát ugyan továbbra is biztosan vezeti a Fidesz–KDNP, de a párt támogatottsága csökkenő tendenciát mutat, és évek óta nem volt ennyire alacsony, mint jelenleg.
A reprezentatív vizsgálat idején még nem volt világos, hogy Magyar Péter milyen formában indul az európai parlamenti választáson, ezért az azóta már bejelentett Tisza Párt nem szerepel a kutatásban. Az IDEA kifejtette, hogy „a párt tényleges támogatottságáról a május eleji eredmények tájékoztatnak majd érdemben, de már most is vannak olyan adatok, amelyek alapján közvetett formában ugyan, de lehet következtetni a potenciális támogatói táborára, illetve arra is, hogy az márciusban és áprilisban is egyértelműen növekedő pályán volt”.
„Az IDEA Intézet vizsgálataiban az »egyéb« (a kérdőív szavazólapján nem szereplő kisebb vagy esetleg még nem is létező) pártokra szavazók aránya rendre nagyjából 3 százalékos szintet szokott elérni. 2024 márciusában ez az arány 6 százalékra ugrott, áprilisban pedig még tovább nőtt, elérte a 10 százalékos szintet is – történt mindez úgy, hogy az IDEA Intézet áprilisi pártpreferencia-adataiban a Márki-Zay Péter által alapított Mindenki Magyarországa Mozgalom az eddigiektől eltérően már önállóan, nem pedig az egyéb pártok között szerepelt. Mindez azt jelenti, hogy az egyéb pártokra szavazók száma 2 hónap alatt legalább félmillió fővel növekedett” – vonta le a következtetést az intézet, hozzátéve:
Áprilisban a biztos szavazók 15 százaléka volt »egyéb párt szavazó«. Mindezzel párhuzamosan a legtöbb párt támogatottsága kisebb vagy nagyobb mértékben, de csökkent a legutóbbi hónapban. Április elején már csak a felnőtt népesség negyede (25 százalék) szavazott volna a Fidesz–KDNP-re. Ráadásul az események hatásai egyértelműen a párt legfontosabb, legmegbízhatóbb támogatói táborát érték el: miközben február elején még a biztos szavazók 44 százaléka szavazott volna a Fidesz–KDNP-re, márciusban ez az arány 2 százalékponttal, áprilisban pedig további 4 százalékponttal csökkent. A hónap elején a biztos szavazók körében már »csak« 38 százalék volt a kormánypártok támogatottsága. Ilyen mértékű népszerűségvesztésre hosszú évek óta nem volt példa a Fidesz–KDNP esetében. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok népszerűségvesztéséből a baloldali, liberális, illetve zöld-, továbbá jobboldali ellenzéki pártok nem tudtak profitálni, sőt maguk is jórészt népszerűségvesztést könyvelhettek el az utóbbi hónapokban.
Az IDEA szerint „ugyan áprilisban is a DK volt a második legerősebb párt Magyarországon, támogatóinak aránya a teljes népesség körében 11 százalék. A kisebb ellenzéki pártokat, úgy tűnik, még inkább érzékenyen érintették az események, hiszen 2024 áprilisában, hosszú idő után, a Momentum, a Mi Hazánk és az MKKP támogatottsága is 5 százalék alá esett a teljes népesség körében”.
Április elején a felnőtt népesség egyharmada volt a bizonytalanok közé sorolható, „az ebbe a csoportba tartozók úgy gondolják, hogy nem mennének el szavazni, vagy nem tudják, kire adnák le a szavazatukat, vagy esetleg egyszerűen csak nem szeretnék elárulni azt a felmérés során”. A csoport aránya a februári 3, illetve a márciusi 1 százalékos visszaesés után ezúttal nem változott (33%), „feltételezhető viszont, hogy főleg azok, akik az elmúlt 1-2 hónapban a kormánypártoktól távolodtak el, csak a későbbiekben választanak maguknak majd új pártot (vagy adott esetben persze vissza is térhetnek a kormánypártok támogatói közé). Így viszont a bizonytalanok táborából áprilisban kilépő, pártpreferenciájuk szempontjából aktivizálódó felnőttek helyére új, a kormánypártokkal kapcsolatban elbizonytalanodó szavazópolgárok érkezhettek”.
Az IDEA Intézet adatai alapján az erősorrend a biztos szavazó, pártot választani tudók körében: Fidesz–KDNP (38 százalék), DK (17 százalék), Momentum (6 százalék), Mi Hazánk (6 százalék), Kétfarkú Kutya Párt (6 százalék), Nép Pártján (4 százalék), Mindenki Magyarországa (3 százalék), MSZP (2 százalék), Jobbik (1 százalék), LMP (1 százalék), Párbeszéd (1 százalék), egyéb (15 százalék).