Kínának nem érdeke, hogy ideológiai versenyt vívjon az Egyesült Államokkal, hiszen a kínai sajátosságú szocializmus Kínára lett szabva, és azt nem akarja más országokra kiterjeszteni, mivel nem is lehet – többek között erről beszélt budapesti előadásán Jen Hszüe-tung (Yan Xuetong) professzor, a Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja, Kína legjelentősebb politológusa.
A Danube Institute által szervezett eseményen a professzor összefoglalta, hogy Kína külpolitikáját elsősorban három tényező határozza meg:
az Egyesült Államokkal folytatott stratégiai verseny, az ellenglobalizáció trendje, és a vele járó stratégiai bizonytalanság, valamint a digitális kor beköszönte, amely az egész rivalizálás kontextusát adja.
Jen Hszüe-tung kifejtette, hogy a hidegháború idején ideológiai expanzióért küzdöttek a nagyhatalmak, ma már azonban egyetlen ország sem nyerheti meg a versenyt ideológiai expanzióval. A digitális korban élünk, ezért technológiai fölényt kell szerezni, és nem attól lesz az egyik ország fejlettebb a másiknál, hogy a saját ideológiai táborába megnyer egy másik országot (megdönt egy rezsimet, proxyháborút folytat).
A professzor szerint a digitális gazdaság fejlesztésére kell koncentrálni. Aki pedig fejleszti a digitális gazdaságát, gyorsabban fejlődik, gazdagabb lesz, mint aki nem. Ezáltal meg tudja védeni a kiberbiztonságát, szemben azokkal, akiknek nincs meg ehhez a technológiája.
Jen Hszüe-tung kulcstényezőnek nevezte a mesterséges intelligenciát, kiemelte: egy ország akkor lehet versenyképes, ha AI-képességét is legalább olyan gyorsan fejleszti, mint a többiek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a digitális gazdaság alapja az adat, ami nem természeti erőforrás, hanem mesterséges, és emberek hozzák létre. „A természetes erőforrásokból minél többet használunk, annál kevesebb lesz, az adatból azonban minél többet használunk, annál több új adat képződik” – jelentette ki a professzor.
Azt is hangsúlyozta, hogy Kínának akkor sem szabad belemennie ideológiai harcokba, ha az Egyesült Államok azt teszi. Kínának nem érdeke az ideológiai verseny, a kínai sajátosságú szocializmus ugyanis Kínára lett szabva, ezért nem akarja azt kiterjeszteni más országra, és nem is lehet.
Jen Hszüe-tung szerint az ellenglobalizáció egy trend, amit a kormányok olyan deglobalizációs törekvései teremtenek meg, amelyek felszámolják a nemzetközi együttműködést, feldarabolják a globális piacot, globális szinten megszüntetik a szabadkereskedelmet.
A kínai professzor arra hívta fel a figyelmet: miközben a technológiai fejlődés a távírótól az 5G-ig, vagy az ipari forradalomtól a digitális korig lineárisan haladó progresszió, addig a világpolitika nem ilyen egyenes vonalon fejlődik, hanem vannak „retrogresszív” folyamatok, azaz visszafejlődés.
Az első világháború előtti békés időszakhoz képest az első világháború visszafejlődés volt, majd a két világháború közti időszak előrelépés, de a második világháború ismét visszalépés. A második világháborúhoz képest a hidegháború előrelépés volt, az azt követő poszthidegháborús időszak szintén, hiszen egyre kevesebb ember halt meg konfliktusokban
– fogalmazott Jen Hszüe-tung, majd hozzátette: jelenkorunk ismét egy visszalépés, ma ismét nő a háborúk áldozatainak száma, és kérdés, mi lesz ezután.
Arról is beszélt a kínai professzor, hogy az Egyesült Államok „visszaszorítási” politikája szelektív, mivel vissza akarja tartani Kínát például a technológia és az új felfedezések terén, de továbbra is igényt tart a kínai felvevőpiacra, attól nem akar függetlenedni. Jen Hszüe-tung azt mondta, a Biden-adminisztráció azért nem használja már a globalizáció kifejezést a hivatalos dokumentumokban, mert úgy véli: a globalizáció Kína, nem pedig az Egyesült Államok érdekét szolgálja. A professzor szerint ezt egyébként Donald Trump is így gondolja. Azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok a globalizáció helyett a protekcionizmus felé fordul.
Előadásában Jen Hszüe-tung részletesen beszélt Kína stratégiai céljairól is. A professzor szerint el kell kerülni az új hidegháborút, mind az ideológiai versenyt, mind pedig a proxyháborúkat.
A hidegháborús mentalitás az Egyesült Államok érdeke, nem Kínáé. Kína együtt akar működni az Egyesült Államokkal. Kínának meg kell akadályoznia, hogy a közte és az Egyesült Államok között fennálló hatalmi különbség szélesedjen, akár a technológiai fejlettség, akár a GDP tekintetében. Ez bizonyos területeken könnyebben megvalósítható, de általánosságban nehéz
– mondta a professzor.
A legnehezebb kihívásnak azt nevezte, hogy Kína kedvező geopolitikai környezetet tudjon teremteni Ázsiában és globálisan is. Kína nincs abban a helyzetben, mint az Egyesült Államok a poszthidegháborús időszakban, mikor egyedüli szuperhatalommá vált. Ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a poszthidegháborús időszakban az értékek terén egyeduralkodóvá vált a liberalizmus, a normák terén az emberi jogok a szuverenitás fölé kerekedtek, a hatalmi helyzetet pedig az amerikai dominancia jellemezte. Ugyanakkor a jelenben a liberalizmus és a populizmus harca zajlik, a normáknál szembekerült a szuverenitás és az emberi jogok, a hatalmi helyzetet pedig a globális hatalom decentralizációja jellemzi.
Jen Hszüe-tung arra figyelmeztetett: nagyon veszélyes tendencia a gazdasági biztonságot a növekedés elé helyezni, mert az egy „gumifogalom”, és szinte bármilyen politikára rá lehet fogni, hogy a gazdasági biztonságot szolgálja, miközben a nemzetközi együttműködést építi le.
Előadásának összefoglalásaként a professzor kijelentette:
nagyon veszélyes korban élünk, a világ nem előre megy, hanem hátra, nem szabad támogatni az ellenglobalizációs folyamatokat.
Jen Hszüe-tung professzor, a kínai Tsinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének dékánja a Danube Institute meghívására érkezett Magyarországra és tartott előadást csütörtök délután Budapesten. Az előadást követően Eszterhai Viktorral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársával, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértőjével, és Eric Hendriks holland szociológussal, Kína-szakértővel, a Danube Institute vendégkutatójával beszélgetett.
Jen Hszüe-tung az ókori kínai politikai gondolkodást fejtegető írásaival és a kortárs geopolitikai eseményekről vallott „morális realista” nézeteivel, illetve elemzéseivel szerzett magának világhírnevet. A kínai professzorról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, Eric Hendrikset, a Danube Institute vendégkutatóját kérdeztük. A holland Kína-szakértő kifejtette: Jen Hszüe-tung szerint egy olyan nagy, felemelkedő állam, mint amilyen Kína, vonzó a kevésbé előnyös helyzetben lévő államok számára, és ezért elképzelhető, hogy a távol-keleti óriás átírja a jelenlegi globális értékrendet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán olvasható, hogy Matolcsy György jegybankelnök hivatalos találkozón fogadta Jen Hszüe-tung professzort.
A találkozó témái a kínai–magyar kapcsolatok, a napjainkban tapasztalt gazdasági, pénzügyi és geopolitikai, illetve a kialakuló új világrenddel kapcsolatos folyamatok voltak, valamint Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből fakadó különleges pozíciója Európában. Matolcsy György kiemelte, hogy hazánk pénzügyi és intellektuális csomópont szerepet tölt be Európa és Ázsia között, továbbá a magyar keleti nyitás külpolitika elindítása óta az ázsiai befektetők kedvelt célpontjává vált. Továbbá szóba került az MNB felsőoktatásban betöltött szerepe is, és ennek kapcsán egyeztettek a lehetséges együttműködési lehetőségekről. A tárgyalás során Yan Xuetong méltatta a MNB szerepvállalását a magyar–kínai bilaterális kapcsolatok fejlődését illetően és megköszönte az MNB zászlóshajó nemzetközi rendezvényein való részvételi lehetőséget. A professzor 2017-ben a Lámfalussy-konferencia, 2022-ben a pedig a Budapest Eurasia Forum előadója volt
– közölte az MNB.
((Borítókép: Yan Xuetong. Fotó: Lefler Máté / Danube Institute)