„Európában és az észak-atlanti szövetségben egyfajta világháborús készülődés zajlik” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

„Az európai észak-atlanti vezetők jelentős része háborús pszichózisban szenved, úgy érzik, mintha háborúban állnának Oroszországgal. Mi úgy gondoljuk, hogy az, ami Ukrajnában zajlik, nem a mi háborúnk, ez a legnagyobb különbség a magyar és az észak-atlanti politikai vezetők között – jegyezte meg a tárcavezető.

Kiemelte: arra kell koncentrálni, hogy a háborúnak minél előbb vége legyen, minden egyes nap újabb halálos áldozatokat, pusztítást jelent, és a világháború kitörésének veszélyét hozza el.

Minden egyes békeszerető ember lélegzetvisszafojtva várja a novembert, az amerikai elnökválasztást és azt, hogy az Egyesült Államokban egy béketeremtő elnök nyerje a választást

– mondta Szijjártó Péter, hozzáfűzve, hogy az európai parlamenti választáson egy jobboldali fordulat és egy békepárti amerikai elnök jelenti a legnagyobb esélyt a békére.

A miniszter emlékeztetett: korábban az volt a NATO álláspontja, hogy a szövetség nem része az orosz–ukrán háborúnak, és mindent el kell követni a NATO és Oroszország közötti összeütközés elkerüléséért. Most szerinte a NATO több tagállama ezt elkezdte megváltoztatni, és a szövetség koordináló szerepét erőltetik az Ukrajnának történő fegyverszállításban és az ukrán katonai kiképzésben.

Mi nem akarunk részt venni abban, hogy Magyarország területén ilyen műveletek történjenek. A következő hetek azzal fognak eltelni, hogy Magyarország adja be a derekát, vegyen részt a fegyverszállításban és a kiképzésben, de amíg mi kormányzunk, erre nem kerülhet sor 

– hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy már a háború kezdete óta „vetélkedési, megfelelési kényszer” van Brüsszelben az Európai Unió részéről, és a NATO számos külügyminiszteri tanácsülésen is elhangzott az az önkritika, hogy az európaiak nem tudnak annyi segítséget adni Ukrajnának, mint az amerikaiak.

Elmondta, külügyminiszterként azt az álláspontot képviselte, hogy a világ első katonai szuperhatalmával nem szerencsés versenyezni, és a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút, újabb halálos áldozatokat, eszkalációt hoznak magukat.

Kifejtette: a fegyverszállításokkal nem sikerült dűlőre vinni a háborút, csak a fegyvermennyiséget növelték drámaian. Ezt a háborút egyik fél sem tudja megnyerni, annak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni. A kérdés, mikor kezdődnek meg a tárgyalások – minél előbb, annál jobb.

Kormányzati felelősséget viselő döntéshozóknak első számú feladatunk megőrizni a magyar emberek biztonságát, ezt az jelenti, ha ki tudunk maradni a háborúból

– jelentette ki hozzátéve, hogy ez két éven át elképesztő erőfeszítések árán sikerült, és ennek így kell maradnia a jövőben is.

Az orosz–ukrán háborút az Index is folyamatosan követi, vasárnapi élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.