Bár a gyámságot és a gondnokságot sokan összekeverik, valójában két különböző fogalomról van szó: előbbi a kiskorúakat, utóbbi pedig a belátási képességükben korlátozott nagykorúakat érinti.

A társadalom legsebezhetőbb, legkiszolgáltatottabb részét azok az emberek képezik, akik gondnokság alatt élik életüket. Gondnokaik lelkiismeretesen viselik gondjukat, de a jog útvesztőiben hatalmas kihívásokkal néznek szembe

– jelezte közleményben a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány, amely április 27-ére konferenciát szervez annak érdekében, hogy egy kicsit láthatóbbá váljanak a rendszer hiányosságai. Az eseményen mások mellett bírók, ügyvédek, jogvédők, igazságügyi orvosszakértők, pszichiáterek is részt vesznek.

Kitől kell az érintetteket megvédeni? A veszélyes környezettől, önmaguktól vagy a veszélyt jelentő családtagoktól? Mi a helyzet Magyarországon? Miben működik jól ez az intézmény, és miben nem? – többek között ezekre a kérdésekre is választ adnak a szakértők.

Elgondolkodtató történetek

A Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány több olyan esetről is beszámolt az Indexnek, amely azt jelzi: nagy szükség van a gondnoksággal kapcsolatos ismeretterjesztésre. Íme két szemléletes példa:

• Egy idős pszichiátriai betegnek elromlott a kazánja. A gondnok próbál segíteni, de az érintett senkit nem enged be a lakásába. A konkrét esetben a gondnoknak öt embert kellett mozgósítani annak érdekében, hogy valahogyan mégis becsempésszen a gondnokság alatt álló személy otthonába egy fűtésszerelőt, aki megjavítja a kazánt.
• Egy súlyos mentális problémákkal küzdő alkoholbeteg nem a lakásában tölti ideje nagy részét, hanem a társasház előtt a lépcsőházban, amikor az utcán leromlik az állapota. Mikor és hogyan küldje orvoshoz a gondnok a kiszolgáltatott személyt, akinek abszolút nincs betegségbelátása? Ki felel érte egy ilyen helyzetben? Annak ellenére, hogy a gondnok nem pszichiáter, végül sikerült kórházba vitetni a rossz állapotban lévő érintettet.

Azon túl, hogy a gondnokok – akik lehetnek hivatásos személyek vagy családtagok – nap mint nap ilyen kihívásokkal néznek szembe, munkájukat a mindenkori kormány távolról sem becsüli meg, egy gondnok személyenkénti díjazása ugyanis havonta (!) 2000 forint.

„A problémák, kihívások pedig hatalmasak. Például ha csak az egészségügyi ügyrendben van valaki gondnokság alatt, mert demens vagy függő, akkor kihasználhatják rosszakaratú emberek pl. értékes telefon vásárlására. Szintén releváns kérdés, hogy mi legyen a gondnokolt vagyonával, ha a rokonai meghalnak? Ugyancsak elgondolkodtató, hogy ha az egészségügyben gondnokolt valaki, akkor a gondnoknak mennyire kell egészségügyi szakembernek lennie ahhoz, hogy felelősen cselekedjen?” – az alapítvány szerint itt az ideje ezeket a kérdéseket tisztázni.