A száz évvel korábbi spanyol nátha után azt hittük nem fenyegeti az emberiséget ilyen világjárvány, négy éve mindenkit váratanul ért a koronavírus megérkezése, még a tudomány is bekötött szemmel botorkált – idézte fel Schmidt Mária a XXI. Század Intézet főigazgatója a Covid-tanulságokat tárgyaló konferencián.
A XXI. Század Intézet főigazgatója emlékeztetett: egy váratlan, légzőszerveket megtámadó vírus okozott világjárványt, amelyet addig nem ismertünk. Két elmélet volt származását illetően, az egyik, hogy a vuhani piacról kerültek át állatról emberre. Bibliai vésznek éltük meg. „Sokan elhitték ezt, hisz akkor a Bibliában is megírt váratlan isteni csapásról van szó, ezért jobb ha lelenyugszunk”– mondta Schmidt Mária, majd azzal folytatva, hogy azóta a másik elmélet látszik igazolódni. Mint mondta, az amerikai kongresszus meghallgatásain kiderült, hogy az amerikai hadsereg folytatott biológiai kísérleteket, amelyeket áthelyeztek a vuhani laborba, ahonnan kiszabadult a pusztító vírus.
Szavai szerint azóta is eltérő nézek vannak arról, hogy ez szándékosan vagy véletlenül történt meg. Mint modta, ebben az amerikai tisztifőorvosnak, Anthony Faucinak kiemelt szerepe volt, ugyanis az amerikai hadsereg biológiai fegyverkutatásainak főnöke volt, ő lett a járvány elleni védekezés arca. Biden elnök kérésére ugyanis Vuhanba látogatott, hogy megnézze a kínaiak hogyan védekeznek a járvány ellen, a maszkviselástől a lezárásokig az intézkedéseket innen vették át világszerte. „Anthony Fauci a CIA segítségével rávette az orvosokat, hogy a laborból kiszabadult vírus elméletét cáfolják meg és az elismert szaklapokban is csak ilyen tudományos eredmények jelenhettek meg”– indokolta Schmidt Mária, hogy a járvány alatt ez volt az egyetlen elfogadott narratíva.
Schmidt Mária szerint az emberek többsége ehhez szkeptikusan állt. „Őket diszkreditálták, összeesküvés-elmélet, fakenews gyártónak titulálták. A Szilícium-völgy különböző cégei cenzúrázták, még a kérdéseket is. Mind a mai napig ez a domináns álláspont. Valójában ellehetetlenült a vita”– fogalmazott.
„A koronavírus járvány alatt az emberekben a legnagyobb félelmet az okozta, hogy senki sem tudta kire nézve halálos, és mikor lesz ellenszere, a szabad mozgás korlátozása még inkább súlyosbította a megélt félelemlégkört, ez közel két évünket meghatározta” – idézte fel a XXI. század Intézet főigazgatója, hozzátéve: Magyarországon közepesen szigorú karantén volt, amiben viszont világelsők lettünk az az oltóanyagok elrhetősége volt, a keleti szállítmányokkal. A vakcinafejlesztésekkel a kínai, orosz gyártók szinte egyszerre lettek kész, nem sokkal később a nyugati vállalatoktól is rendelkezésre álltak készletek.
„Nem a tudományosság elfogulatlanságával nyilatkoztak a szakértők világszerte a vírusról, járványról, mivel nem lehetett tudni van-e valamilyen üzleti érdekeltségük a témával kapcsolatban”– utalt ezzel a Pfizer engedélyeztetésére. Mint fogalmazott a vakcinaútlevelek bevezetéséről sem tudni, „kinek a biznisze volt ez”.
A járványhelyzet során felvetődött a kérdés, hogy a globalizáció hatásaként kiszervezett termelés valóban a jó irány-e. „Kiderült, hogy sok a védekezéshez szükséges eszközt az országok többsége, nem tudta magától előállítani, például maszkot Kínából kellett beszerezni, ahogy a gyógyszeralapanyagok is onnan jöttek, lélegeztetőgépet sem tudtuk országon belül legyártani a szükséges darabszámban másokhoz hasonlóan” – említette, hozzátéve a Covid tanulsága, hogy a nemzetközi intézmények nem elég gyors reagálásúak, nemzetállami intézkedések voltak szükségesek.
A nyugati társadalmakból úgy véli eltűnt a bizalom, azzal hogy csak egy uralkodó narratívát fogadnak el. „Félő, hogy a jövőben egy válsághelyzetben az intézmények felé az állampolgároknak lesz-e így bizalma” – vonta le Schmidt Mária a Covid társadalmi hatásainak konklúziójaként.
Stumpf István alkotmányjogász, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke szintén arról beszélt, hogy felértékelődött a biztonság, a stabilitás és az önellátó képesség. A globális világrend képtelen volt kezelni a válságot, csak a kompetens kormányok által vezetett erős nemzetállamok voltak erre képesek, ahol a polgárok bíztak a közintézményekben – jelentette ki.
Úgy vélte, járvány által okozott krízis még nem zárult le, „ha nem figyelünk oda, a maradék szuverenitásunkat is elveszik” – idézte az MTI. Az ENSZ-ben járványügyi paktumot készítenek elő, amely arra irányul, hogy járványok esetén kivegye az irányítást az országok kezéből és központosítsa azt – figyelmeztetett az alkotmányjogász.