Kocsis Máté azzal a kérdéssel kezdte beszédét, hogy kik a szuverenitás ellenségei? Úgy látja, a szuverenitás ellensége elsősorban a nyílt társadalom, amelynek hívei alkotják „a globalisták radikális szárnyát”.

A frakcióvezető szerint a nyílt társadalom szókapcsolat elsőre hamis érzületet kelthet, pedig „az ideológiája egy gyarmatosítási program, amely azt hirdeti magáról, hogy erőszakmentes, pacifista, korlátlan szabadságjogokkal ruházza fel az egyént, követői az anyagi és szellemi javakhoz egyenlő arányban hozzáférhetnek, de a végén ennek épp az ellenkezőjét hozza magával”. Többek között békétlenséget és háborút, az egyénnek elvesztett jogokat, a nemzeti közösségnek pedig önfeladást.

Ezzel az uralkodásra törekvő nézettel arra idomítják a nemzeteket, mondjanak le az életképességükről, és lényegében számolják fel magukat. A nyílt társadalom valójában armada és puska nélküli gyarmatosítás. Mindent és mindenkit, ami és aki szembeszáll ezzel, populistának, autoriternek, diktatórikusnak, sőt manapság inkább nem is embernek minősítenek

– fogalmazott a nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője, aki úgy gondolja: a nyílt társadalom azt kínálja, hogy „szakadj el a nemzetedtől, a hitedtől, mondd fel a szolidaritást, amely téged a kisebb-nagyobb közösségeidhez köt, bizonytalanodj el a nemi önazonosságod terén, és tedd ki a gyermekedet a talajt vesztett társadalom tagjai közé, hisz neki jó lesz egy NGO is apukának és anyukának”.

Kocsis Máté a nyílt társadalom következményeit súlyosabbnak nevezte a gyarmatosításnál, amelynél legtöbbször nem várták el a teljes kulturális és társadalmi önfeladást, inkább fegyverrel küzdötték le az ellenállást.

Kocsis Máté a saját álláspontjukról elmondta, szerintük ha az egyén nem tagja egy erős, szolidáris közösségnek, akkor kiszolgáltatottá válik, az egyén sehol a világon nem lesz olyan fontos, mint a saját szülőhazájában, ha pedig az egyén elveszíti nemzetét, akkor nem szabad lesz, hanem földönfutó, olyan, akit felhasználhatnak bármire. Ebből szerinte az következik, hogy aki harcol nemzete szuverenitásáért, az végső soron a saját biztonságáért is harcol, „ha egy nemzet fokozatosan elveszíti szuverenitását, akkor nem tudja megvédeni a tagjait sem”.

A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy az erős, szuverén nemzetek lokalizálhatják a háborúkat, ezért ha egy ország nem tesz meg mindent a szuverenitása megvédéséért, akkor elárulhatja és bajba keverheti polgárait.

„Bizonyára valahol Texas legmélyén, egy kis farmon...”

Kocsis Máté arra számít, ha vereséget szenvednek a globalistákkal szemben, „akkor nem lehet visszaállítani a nemzeti szuverenitást, nem lesz mód visszavágóra, arra sem, hogy pályára lépjünk”. Ezért kell foggal körömmel ragaszkodniuk a szuverenitásuk falának minden téglájához, júniusban pedig egy újabb győzelemmel kell erősíteniük a hitet, hogy nemzeti, szuverenista politikával is lehet választást nyerni.

A frakcióvezető a 2022-es választásról úgy fogalmazott:

Politikai ellenfeleink tehetségtelenségük orvoslására olyan eszközökhöz nyúltak, amelyhez nem kellett volna. Külföldi pénzből akartak belföldi hatalomra szert tenni. Erre 1990 óta nem volt példa. Úgy is mondhatnám, senki nem merte megtenni, még Horn Gyula sem. A mostaniak megtették, amikor lebuktak, tagadták. Amikor nem lehetett tagadni sem, kitalálták, hogy amerikai mikroadományok. Bizonyára valahol Texas legmélyén, egy kis farmon, Mary és az öreg Steve egymásra néztek, elővették a befőttesüvegből a Halloweenre félretett dollárjaikat, és azt mondták, ezt a magyar baloldal pártjainak mégis csak el kellene küldeniük a demokratikus kultúra helyreállítása érdekében.

Kocsis Máté ezzel szemben úgy látja, „a nyílt társadalom fő spekulánsa” a saját célja érdekében „megvette parlamentünk baloldalát. Ők kerültek most külföldi kézbe, csak őket nem fogjuk visszavásárolni, esetleg váltságdíjat elfogadunk értük”.

A 2024-es CPAC Hungary egyik nyitóbeszédét Orbán Viktor miniszterelnök tartotta, erről itt számoltunk be.