A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) második napján is különböző tematikák mentén követték egymást a felszólalások és a kerekasztal-beszélgetések.
A baloldali kultúrharc elleni küzdelem élharcosának tekinti magát Rick Santorum, egykori amerikai szenátor és republikánus elnökjelölt, aki megnyitotta a Gender Zero tematikájú beszélgetések sorát. Véleménye szerint az amerikaiak az elmúlt évtizedekben túlságosan is arrogánssá váltak elsősorban a neomarxista újbalos gondolatvilág hatására. Hiába voltak konzervatív keresztény hangok, amelyek mindezt bírálták, a baloldali meggyőzés eredményeként ez a véleményvilág bevette magát az elit baloldali egyetemi képzésekbe is.
A politikus azért vállalta a fellépését a CPAC Hungaryn, mert úgy látja, hogy Magyarország a gyermekvédelmi intézkedések terén nagyon sikeres, sokkal sikeresebb, mint az Egyesült Államok.
A mexikói keresztény-konzervatív aktivista színész, Eduardo Verástegui arról beszélt, hogy szerinte a világ most egy spirituális csata kellős közepén van. Úgy vélte, vagy Istennel vagyunk, vagy ellene. Rövid beszédében leginkább a szexuálisan kizsákmányolt gyermekekről szólt, ami szerinte egyértelműen a rabszolgaság modern kori formáját jelenti. Adatai szerint 40-45 millió rabszolga lehet most a világon, és ennek legnagyobb haszonélvezője az Egyesült Államok.
Patryk Jaki, a Suwerenna Polska európai parlamenti képviselője az Európai Unió (EU) és a jogállamiság kapcsolatáról szólva kiemelte: az EU alapszerződése világossá teszi, hogy az Unió nem állam, kompetenciáit az államok ruházzák rá. Ennek ellenére az Európai Unió sokszor olyan jogokat is átvesz, amelyeket az államok nem delegáltak neki. Példaként pedig a nemrég elfogadott migrációs paktumot említette.
Keith Self, Texas állam kongresszusi képviselője felszólalásában kiemelte, hogy tapasztalatai szerint világszerte kezd kibontakozni egy olyan mozgalom, amely „szálka a globalisták körme alatt”. A kanadai, holland és francia farmerek közösségei vagy Trump elnök egyaránt felszólalnak a woke elit, Soros György üzletember, Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai kormányfő ellen – jegyezte meg.
Ebben a körben beszélt Andy Harris, Maryland állam kongresszusi képviselője. Abból a szempontból dicsérte a magyar politikát, amelyet az elért a menekültek áradatának megállításában, és ahogyan képviseli a magyar érdekeket az Európai Unión belül. Hasonló húrokat pengetett egyébként Harald Vilimsky, az FPÖ-képviselője is.
Az osztrák politikus szerint a globalista és a woke-ideológia olyan világnarratíva, amely a nemzeti hagyományok és a vallás eltörlését célozza. Fő eszközeként a tömeges bevándorlás elősegítését nevezte meg. Szerinte ez ellen azért kell harcolni, hogy ne romoljon tovább az európai közbiztonság, és az államok megőrizhessék saját kulturális értékeiket. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió területén az utóbbi tíz évben beadott 7,8 millió menedékkérelemnek csak a negyede felelt meg a genfi konvencióban lefektetett szabályoknak. Ez pedig azt jelenti, hogy a kérelmek háromnegyedét olyan emberek adták be, akik nem üldöztetés miatt, hanem csak a jobb élet reményében érkeztek Európába.
Ezt egy panelbeszélgetés követte arról, hogy mi is várható Európában a júniusi választásokat követően. A bevezetőt Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek minisztériumának miniszterhelyettese tartotta. Ennek lényege, hogy a jövőben az európai gazdákat éppen úgy meg kell védeni, mint a schengeni határokat, és új vezetést kell Brüsszelbe küldeni a választások eredményeként.
A június 9-ei voksolástól – a panel résztvevői közül – Hermann Tertsch, a spanyol VOX EP-képviselője a valódi konzervatív erők megerősödését, illetve a baloldal és a woke-izmus első nagy vereségét várja. Radosław Fogiel, a lengyel PiS EP-képviselője szerint mindent meg kell tenni, hogy az összes uniós országban a konzervatív, jobboldali, józan ész melletti és woke-ellenes politikai erők a lehető legjobb eredményt érjék el. Janusz Kowalski, a Suwerenna Polska parlamenti képviselője pedig a szuverenitás iránti, valamint az Európai Egyesült Államok elleni küzdelemként írta le a voksolást.
A délután nyitótémája a Konzervatív kapcsolódás volt, és a nyitóbeszédet Geert Wilders, a holland Szabadság Párt elnöke tartotta. Felidézte a tavaly őszi holland választásokat, ahol pártja megduplázta szavazói számát, azonban azóta is tartanak még a koalíciós tárgyalások. Budapesti látogatásának célja volt az is, hogy támogassa, bátorítsa a CPAC tagságát. A woke-ról mint uralkodó relativizmusról beszélt, ahol minden felcserélhető és értéktelen. Külső veszélyként a világ demográfiai változását tartja. Elsősorban a következő évtizedekben hihetetlenül megugró afrikai népességszámra hívta fel a figyelmet, mert az így megnövekvő lakosság jelentős része majd bevándorlókét indul el Európa irányába.
Előzőleg Wilderst fogadta a magyar kormányfő. Megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy az Európai Unió külső határainak megvédésével lehet a leghatékonyabban visszaszorítani az illegális migrációt.
Kari Lake, Arizona republikánus szenátorjelöltje a találkozóra küldött videóüzenetében azt mondta:
Ha az Egyesült Államok szenátora leszek, Donald Trump pedig visszatér a Fehér Házba, újra együtt fogunk dolgozni, hogy véget vessünk az értelmetlen mészárlásnak Oroszország és Ukrajna között, és ismét stabilitást hozunk a világba.
A szenátorjelölt ígéretet tett arra is, hogy ha a republikánusok ismét kormányzati pozícióba kerülnek, akkor az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatait ismét szorosra fonják.
(Borítókép: Geert Wilders a holland Szabadság Párt elnöke beszédet mond a kétnapos Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC Hungary) második napján a Millenárison 2024. április 26-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)