Az egész szervezetünk működésére hatással van a hormonrendszerünk, így egy-egy endokrin szerv túl- vagy alulműködése több másikra is kihat. A hormonok sok, társadalmilag jelentős betegséggel állnak összefüggésben, mint a cukorbetegség vagy az elhízás. A pajzsmirigy-alulműködés következménye lehet elhízás, depresszió, székrekedés, túlműködése kiválthat szapora pulzust, magas vérnyomást, alvászavart. „A hormonproblémák egy részének nincsenek markáns tünetei, ezekben az esetekben laboratóriumi vizsgálatokkal lehet kimutatni a normális értéktől való eltérést. A hormonbetegségek többsége gyógyszerrel jól kezelhető, és az egészséges életmód is fontos” ‒ jegyezte meg az Indexnek dr. Igaz Péter, a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság (MEAT) főtitkára, a Semmelweis Egyetem Endokrinológiai Tanszékének tanszékvezetője.
Két éve hirdette meg az európai hormonnapot az Európai Endokrinológiai Társaság azzal a céllal, hogy eloszlassa az emberekben élő megannyi, hormonokkal kapcsolatos tévhitet, idén április 24-re tették a kontinensen átívelő kampányukat, amihez hazai szakemberek is csatlakoztak. A Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság főtitkára ebből az alkalomból beszélt a leggyakoribb endokrinzavarokról lapunknak.
A hormon egy hírvivő molekula, amely a vérkeringés által a termelődés helyétől a távoli szövetekbe eljut, ez az endokrin hatás. Több százféle emberi hormont ismerünk
– mondta dr. Igaz Péter.
A hormonok termelődése finoman szabályozott. A hormonrendszer feladata a szervezet belső egyensúlyának a fenntartása, az anyagcsere-folyamatok, a növekedés, fejlődés, a külső környezethez való alkalmazkodás, a vérnyomás szabályozása. Az adott hormon csak adott receptorhoz tud kötődni, úgynevezett jelátviteli utat nyitnak meg a sejten belül.
Az egyik, endokrin rendszerrel összefüggésben álló népegészségügyi probléma az elhízás, ami egy szintén egyre több embert érintő betegséggel, a diabétesszel is párhuzamba hozható. A statisztikák szerint a cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 2/3-a elhízott. Néhány évtizede jöttek rá kutatók, hogy a zsírsejtek által termelt leptin kulcsszerepet játszik az étvágy szabályozásában.
A leptin csökkenti az étvágyat. Az elhízásra jellemző, hogy a súlygyarapodással a leptin hatásával szemben érzéketlenség alakul ki
– jegyezte meg dr. Igaz Péter.
Az Európai Endokrinológiai Társaság korábban már felhívta arra a figyelmet, hogy a zsírsejtek számos ismert hormont termelnek, tehát az elhízás endokrin probléma is. Következményeként pedig inzulinrezisztencia, majd cukorbetegség alakulhat ki, csökken a szervezet tesztoszteronszintje. Az elhízott embereknél a daganatos megbetegedések előfordulása is gyakoribb, különösen azoknál, akik gyermekkoruk óta küzdenek túlsúllyal. A felmérések szerint a 13,7 millió 6 és 9 év közötti európai gyermek közül mintegy 400 ezer súlyosan elhízott – támasztotta alá az Európai Endokrinológiai Társaság, hogy egyre jelentősebb problémáról van szó kontinensünkön, ami miatt a hormonzavarok is növekvő gyakoriságot mutatnak.
A pajzsmirigy rendellenességei meglehetősen gyakoriak, az érintettek háromnegyede ráadásul nő. A pajzsmirigy alulműködése a népesség 2-3 százalékát érinti, de a csak laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható formák még gyakoribbak. Míg 50-100 évvel ezelőtt a strúma, a pajzsmirigy-megnagyobbodás népbetegségnek számított itthon, mivel a tengertől távol eső vízkészletünk jódhiányos, így az ezzel táplált növények többsége kevés jódot tartalmaz, a jódozott só bevezetése után azonban nagy arányban csökkent a betegség előfordulása hazánkban. „A jódhiány következményeként a pajzsmirigy hormontermelő képessége csökken, és a mirigy megnagyobbodik, ezt hívjuk strúmának.”
Napjainkban a pajzsmirigy-alulműködés leggyakoribb oka a pajzsmirigy idült gyulladása, ami akár az európaiak 1-2 százalékát, főként nőket érint, ez a Hashimoto-pajzsmirigy-gyulladás.
A jódpótlás a Hashimoto-pajzsmirigy-gyulladást ugyanakkor nem javítja, sőt ronthatja is – ismertette a MEAT főtitkára.
A jódhiányos állapot gyakorisága ugyan csökkent hazánkban, de még mindig a pajzsmirigy-alulműködés az egyik leggyakoribb endokrin betegség, amelynek tünetei: elhízás, gyengeség, hajhullás, székrekedés, bőrszárazság. A túlműködésnél épp ellenkezőleg, fogyás, izgatottság, verítékezés, gyakori székletürítés.
Ezek általános tünetek, és a krónikus fáradtság szinte mindegyik endokrin és számos más eredetű betegségnél is előfordul
– egészítette ki dr. Igaz Péter. A pajzsmirigybetegségek szűréséhez a háziorvosnak van jogosultsága laborvizsgálatot kérni, speciálisabb esetekben endokrinológushoz adhat beutalót. A MEAT főtitkára elmondta, hogy sok hormonbetegség nem jár markáns tünetekkel, csak a vérvételt követően mutatják ki. A hormonbetegségek többsége gyógyszerrel jól kezelhető, és az egészséges életmód is fontos. E betegségek sokszor életen át tartó odafigyelést, folyamatos orvosi kontrollt, bizonyos esetekben állandó gyógyszerezést igényelnek.
„A D-vitamin-ellátottság is kihatással van hormonháztartásunkra, napi 2000 NE (nemzetközi egység) a mi éghajlatunkon az ősz végétől késő tavaszig tartó időszakban egészen addig ajánlott, amíg szervezetünk napfénynek való kitettséggel nem tudja maga megtermelni. Ehhez a fényvédelem mellett megfelelő felületet, legalább az arcot, vállat, a nyakat és a karokat 15-20 percig kell érje napsütés” – részletezte dr. Igaz Péter. Az endokrinológus azt is kiemelte, hogy tulajdonképpen inkább hormonról, mint vitaminról van szó, aminek hiánya kihat hangulatunkra, az immunrendszerre, a szív- és érrendszerre, segíti a kalcium beépülését a csontokba, daganatellenes hatással is bír. Egy korábbi reprezentatív felmérés szerint a magyar lakosság 95 százaléka nem ideális D-vitamin-ellátottságú, 20 százaléknál kritikus hiány alakul ki.
Akár a nők 5-18 százalékát érintő egyik leggyakoribb hormonbetegség a policisztásovárium-szindróma (PCOS), amely során az androgén hormonok kerülnek túlsúlyba, jellemző az elhízás mellett a menzesz kimaradása, a ciklus zavara, inzulinrezisztencia, szőrösödés. A testsúly csökkentésével, rendszeres testmozgással az állapot javítható, de gyógyszeres kezelésre is szükség lehet – fogalmazott Igaz Péter.
Mint az endokrinológus rámutatott, az emberekben sok tévhit él a hormonokkal kapcsolatban, ódzkodnak az ilyen tartalmú gyógyszerektől. Igaz Péter az aggályok eloszlatására aláhúzta:
Ha szakorvos által előírt hormonpótlásra kerül sor, azzal csak a hiányzó hormon bevitele történik, így ez előnyös a szervezet számára.
Sokan nem tudnak róla, de egyes növények is tartalmaznak hormonszerű anyagokat természetes formában, fitoösztrogén van például a szójában, a babban, borsóban.
Az Európai Endokrinológiai Társaság tájékoztató kampányát elsősorban azzal a céllal hirdette meg, hogy az emberek jobban megértsék szervezetük működését, és még a betegségek kialakulása előtt tegyenek az egészséges endokrin rendszer egyensúlyának megőrzéséért.
Ehhez többek között megfelelő D-vitamin-, jód- és kalciumbevitelre van szükség
– hangsúlyozta dr. Igaz Péter, hozzátéve, hogy a rendszeres testmozgás szintén kedvezően hat ezekre a folyamatokra, amiket zöldség- és gyümölcs-, valamint ómega-3-dús egészséges étrend követésével lehet támogatni. Az európai ajánlás a PET-palackok helyett üvegből készült palackok használatát javasolja, illetve a műanyag edények mikrózásának mellőzését.
A környezeti ártalmaknak komoly szerepet tulajdonítanak egyes betegségek kialakulásában, például a férfiak termékenységének világszerte megfigyelhető csökkenésében. Ma olyan ingerek érik az embereket egészen magzati kortól kezdve, amik korábban nem voltak ismertek. Nyolcszáznál is több olyan kemikáliát azonosítottak, amik negatívan befolyásolják a hormonokat. Naponta több száz szintetikus anyaggal érintkezhetünk, amelyek a kozmetikumok mellett az élelmiszereinkben is jelen vannak, ilyenekből állítják elő a játékokat, bútorokat. Többségük hasznos, de vannak egyes, hormonokat negatívan befolyásoló vegyületek is. Az Európai Endokrinológiai Társaság több rovar- és gyomirtót idesorol, például a DDT-t, az atrazint, glifozátot, de ebbe a körbe tartoznak a perfluor-karbonok, a biszfenol A, valamint a több kozmetikumban jelen lévő ftalát, parabének és triklozán.
A környezetszennyezés lehetséges következményei között említik a magzati fejlődési zavarokat, a női nemi ciklus zavarait, az endometriózist, a meddőséget, az immunrendszeri problémákat, a daganatképződést, az elhízást.
Az Európai Endokrinológiai Társaság az idei évben arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos a tünetek mielőbbi felismerése, és azzal mielőbb szakorvoshoz kell fordulni. Az alábbi panaszok kivizsgálását javasolják annak érdekében, hogy tisztázódjon azok esetleges endokrin háttere:
(Borítókép: FluxFactory / Getty Images Hungary)