Miért volt ilyen furán télies az április? Tényleg 2-3 héttel előrébb van a természet? Milyen idő jön, ha júniusban véget ér az El Nino, de még várni kell a váltótársra, a La Ninára? Milyen időjárása lesz a közeljövőben a Kárpát-medencének? Ezekről beszélgettünk Nagy-Kurunczi Ritával és Varga Sándorral, az Időkép meteorológusaival a Kibeszélőben.
A műsor elején Varga Sándor elmagyarázta, miért is tekinthetjük normálisnak azt a két, szokatlanul hideg hetet, amely április végén köszöntött ránk. A sarkvidék felett forgó, hideg levegőt tartalmazó poláris örvény szétesik a napsugarak hatására, és ez a légtömeg elkezd dél felé áramlani. Ilyesmi nem csak az áprilisra jellemző, hiszen májusban még ott van a fagyosszentek időszaka. Ami viszont kifejezetten furcsa és szokatlan volt, az az április elején váratlanul beköszöntött nyár, a maga néhol 30 fokos nappali hőmérsékletével.
Nagy-Kurunczi Rita ehhez hozzátette, nagyon fontos megjegyezni, hogy ebben az időszakban tőlünk nyugatra viszont meglehetősen aktívak voltak a ciklonok, amelyek nagyon sok csapadékot hoztak térségünkbe. Ennek eredménye volt az, hogy az Alpokban és itt nálunk is még a közelmúltban is havazott, a Kékestetőn 5 centiméternyi hó esett.
Varga Sándor utalt arra, hogy az elmúlt években az El Nino az átlagosnál melegebb és nedvesebb időjárást okozott, mert erős párolgás zajlik ilyenkor a Csendes-óceán egyenlítői térségében, vagyis több nedvesség kerül a levegőbe, ami idővel hozzánk is megérkezik. Mindezt pedig megkoronázza az, hogy a tengerek hőmérséklete is jóval magasabb a szokásosnál, és éppen ennek együttes hatásait nem tudták pontosan meghatározni a szakemberek sem.
Azt azért ne feledjük, hogy a most véget érő, kifutó El Nino az 1950-es évek óta regisztráltak közül az egyik legerősebb volt
– hívta fel a figyelmet a szakember. Hozzátette azt is, hogy egyértelműnek látszik júniusban az El Nino kifutása, majd pedig októberig egy úgynevezett átmeneti, neutrális időszak elé nézünk. De ez sem veszélytelen, mert Észak-Amerikában például ilyenkor mérik a legerősebb tornádókat.
Nagy-Kurunczi Rita szerint nem szabad elfelejteni, hogy – nemcsak nálunk, hanem az egész világon – rekordmeleg volt az idei február és március. Ehhez hozzáadódik, hogy rekordmagas a tengerek hőmérséklete is, ami mind a klímaváltozás eredménye. Ez pedig azt vetíti előre, hogy nálunk is egyre gyakoribbak lesznek az aszályos időszakok, az extrém mennyiségű csapadék sűrűn fog villámárvizeket okozni.
A meteorológusok szerint a klímaváltozás egyértelmű vesztesei az évszakok lesznek. Pesszimista klimatikus forgatókönyvek szerint 2100-ig már szeptember és október is nyári hónap lehet, télen pedig csökkenni fog a fagyos időszakok száma.
A beszélgetés vége felé foglalkoztunk azzal, hogy a mostani adatok alapján mennyi látható abból, hogy milyen májusnak nézünk elébe. Annyi elmondható, hogy a hónap meleg, nyárias idővel indul, de a folytatást most nem áruljuk el. Akit ez érdekel, az mindenképpen nézze végig vagy hallgassa meg a podcastet.
Már csak azért is, mert befejezésként a nyár időjárására is kitekintettünk a rendelkezésre álló nemzetközi előrejelzések alapján. Itt csak annyi mondható el, hogy szárazabb három hónap vár ránk, mint tavaly, de a részletek a podcastből megtudhatók.
A műsorban ezek mellett szó volt még arról is, hogy
Már az Index időjárás aloldalán is nyomon tudja követni az időjárás aktuális változásait. Ha szeretné tudni, milyen rövid- vagy középtávú előrejelzés várható Budapesten és Magyarország egész területén; milyen figyelmeztetéseket adnak ki megyékre és régiókra, kövesse nyomon az Index időjárás aloldalát, informálódjon megújult radar-, műhold- és riasztási térképeink segítségével!
(Borítókép: Varga Sándor és Nagy-Kuruczi Rita. Fotó: Szollár Zsófi / Index)