Az idei első negyedévben egyetlen kegyelmi kérvény sem került elbírálásra. A kegyelmek ilyen hosszú ideig tartó szünetelése eddig nem volt jellemző a Sándor-palotában.
Januártól márciusig egyetlen kegyelmi ügyben sem döntött sem Novák Katalin volt, sem Sulyok Tamás jelenlegi államfő. A HVG megtudta, hogy az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának hivatalos statisztikája szerint január 1-től március 31-ig nulla darab államfői kegyelmet osztottak ki, és senkinek nem is utasították el a kérvényét.
A lap azt is megnézte, tavaly ilyenkor hogy állt a statisztika: 2023. április végére időarányosan 110 darab kegyelmi kérvény lett elbírálva az év elejétől. Az elmúlt 20 év átlaga körülbelül évi 800 kegyelmi kérvény volt.
A pedofilbotrányként is emlegetett kegyelmi ügy miatt lemondott Novák Katalint kegyelemadási arányban az eddigi magyar köztársasági elnökök közül csak Göncz Árpád előzte meg. Novák 2023-ban a kérvények 8,97 százalékát hagyta jóvá – ez azt jelenti, hogy 446 elítélt kérelméből 40-re bólintott rá.
A korábbi köztársasági elnökök közül a legtöbb kegyelmet Göncz Árpád adta (1245), míg Mádl Ferenc 138, Sólyom László 106, Schmitt Pál 23, Áder János 120, Novák Katalin pedig 48 alkalommal élt ezzel a jogkörével.
Az Indexen megírtuk, hogy – mint Gulyás Gergely április 25-én bejelentette – a kormány tárgyalt az Alaptörvény módosításáról, amely kizárja majd annak a lehetőségét, hogy olyan személy kapjon elnöki kegyelmet, aki kiskorúak sérelmére követett el szexuális bűncselekményt, vagy ilyen bűncselekményben bármilyen szinten közreműködött.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ez kiegészül a Fidesz-frakció által benyújtott gyermekvédelmi törvényjavaslattal, miszerint tovább szigorodnak a pedofilokat sújtó büntetések: nem évülnek el a bűncselekmények, nincs feltételes szabadlábra helyezés, és nincs reintegrációs őrizet, valamint soha nem kaphatnak tiszta erkölcsi bizonyítványt az elkövetők. Gulyás azt is kiemelte, hogy emellett eltörlik az elnöki kegyelem ellenjegyzését is, azaz a mindenkori igazságügyi miniszternek a jövőben már nem kell ellenjegyeznie az elnöki döntést.
A kegyelmi kérelmet legtöbbször a védő nyújtja be – mégpedig nem az államfőhöz és nem is az igazságügyi miniszterhez, hanem az eljáró bírósághoz. Az eddigi eljárás szerint a bíróság a kérelmet, a büntetőügy résziratait, valamint a további beszerzett iratokat (például a büntetés-végrehajtási értékelő véleményt) azok beszerzésétől számított nyolc napon belül az igazságügyi miniszterhez terjesztette fel.
Ezután a miniszter a kegyelmi kérelmet minden esetben felterjesztette a köztársasági elnökhöz, aki indokolási kötelezettség nélkül döntött. Az elnök határozata a kegyelmi elhatározás napjával hatályosult, de a miniszter ellenjegyzésére is szükség volt a határozat érvényességéhez.
A kegyelmi döntések – legyenek azok elfogadók vagy elutasítók – nem nyilvánosak, nem hirdetik ki őket sem a bíróságok, sem az ügyészségek honlapján, sem a Magyar Közlönyben, sem pedig a Sándor-palota hivatalos oldalán. A kegyelmi ügyek statisztikáját most még az Igazságügyi Minisztérium vezeti.
Az adatok egyébként arról tanúskodnak, hogy az államfők viszonylag ritkán élnek kegyelmi jogkörükkel. 1990-től 2023 végéig 29 717 ügyből 1680-ban adtak kegyelmet. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy a köztársasági elnököt megillető kegyelmi jogkör nem jogorvoslati fórum, a kérelemben foglaltak mérlegelésekor az államfő nem az ítéletet (az elítélt bűnösségét vagy a büntetés mértékét) vizsgálja felül, hanem olyan egyéb szempontokat mérlegel, amelyekre a bíróság nem lehetett tekintettel. A hatályos jogszabályok szerint az elnöknek még csak indokolnia sem kell a döntését.
Az Alaptörvény bejelentett módosítása miatt várhatóan az eljárási szabályokat is módosítani kell.