Akár már holnap megkezdődhetnek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusát magába foglaló építkezés előkészületei. Az üggyel kapcsolatban nyilatkozó államtitkár szerint 2027 őszére már el is indulhat az oktatás az új épületekben.
„Akár már holnap elindulhat az építkezés” – árulta el Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek.
A lapnak arról is beszélt, hogy bármi is történjen, 2027 szeptemberében a tervek szerint már megkezdődhet az oktatás az új épületekben.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy meglátásuk szerint egy kisebb méretű campus nem lenne képes arra, hogy a kor elvárásainak megfelelően működjön.
Az igazi műemlékvédelem az értékkel bíró épületeket felkarolja, és olyan egységbe integrálja, amitől ezek nemcsak hogy megújulnak, hanem hosszú távon fenntarthatóvá válnak
– mondta a lapnak Lánszki Regő, hozzátéve, hogy a lakókkal társadalmi egyeztetést fognak tartani arról, milyen más fejlesztéseket végezzenek el.
Korábban írtunk arról, hogy a kormány segítségével a Magyar Rádió egykori épületében hozhatják létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új budapesti campusát. Az ügyről Pikó András polgármester is beszélt az Indexnek adott márciusi interjújában.
Miután a kerületi önkormányzat védelem alá helyezte az épületet, és változtatási tilalmat javasolt, a Fővárosi Kormányhivatal megtámadta ezeket a lépéseket (a hivatal élén jelenleg Sára Botond főispán áll, aki a Fidesz VIII. kerületi polgármesterjelöltje is egyben, bár ő a választás miatt nemrég szabadságot vett ki). A hivatal többek közt azért akarta visszavonatni a kerületi rendeletet, mert a jogszabályok szerint változtatási tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, nem egyes épületekre.
Megjegyezték azt is, hogy miután az önkormányzat tudhatott arról, hogy a kormány korábban kiemelt beruházássá nyilvánította a Magyar Rádió egykori épületét érintő fejlesztést, ezért az önkormányzat „jogalkotói hatalommal való visszaélést valósított meg”, hiszen a helyi jogszabály nem ütközhet magasabb jogszabályba. Szerintük a rendeletalkotást „nem annak a jogrendszeren belüli rendeltetése szerinti célra” használták fel.
Az önkormányzat erre azzal válaszolt, hogy a változtatási tilalom „az érintett területre” írható elő, annak szövege nem mondja ki, hogy az érintett teljes területre, azaz telektömbre kellene vonatkoznia a tilalomnak. A kormányrendeletek sem zárják ki a változtatási tilalom elrendelésének lehetőségét, vagyis a képviselő-testület jóhiszeműen, a hatályos jogszabályok betartásával járt el, a változtatási tilalom sajátos jogintézményét a rendeltetésének megfelelően alkalmazta.
A felek közti vita ezután jogi útra terelődött: a kormányhivatal – miután a kerület elutasította a véleményét – a Kúria Önkormányzati Tanácsához fordult,
AMELYNEK TANÁCSA NEKIK ADOTT IGAZAT.
A lap szerint azt írták, hogy a rendelet már a megalkotásakor sem felelt meg a központi építésügyi jogszabályoknak, és a kormányhivatalnak igaza van abban, hogy egyes épületekre nem lehet változtatási tilalmat elrendelni. Másrészt, „ha az önkormányzati rendelet utóbb megalkotott és hatályba lépő más, magasabb szintű jogszabállyal ellentétessé válik, akkor az önkormányzatnak módosítania kell rendeletét”.
Ezt az önkormányzat nem volt hajlandó megtenni, ezért a Kúria semmisítette meg a rendeletet visszamenőleges hatállyal.