Összeült pénteken az Országgyűlés európai ügyek bizottsága. Az eseményen csak a kormánypárti képviselők vettek részt, az ellenzék bojkottálta azt. A bizottsági ülésen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt, aki nem győzte dicsérni a magyar külpolitikát, amit szerinte egyedül a nemzeti érdek érvényesítése határoz meg. Eközben a magyar ellenzék – mint mondta – folyamatosan elárulja Magyarországot. A tárcavezetőhöz csatlakozott a többi fideszes és KDNP-s képviselő is, és végig a magyar ellenzéket kritizálták, amiért elmondásuk szerint az külföldi érdekeket képvisel.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is felszólalt az Országgyűlés európai ügyek bizottságának pénteki ülésén – közölte az MTI. A miniszter szerint az elmúlt évek súlyos kihívásain a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg, eközben Brüsszel kudarcot vallott a válságokra történő reagálásban.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a magyar külpolitika magyar és szuverén, kizárólagos célját a nemzeti érdek érvényesítése határozza meg, sokszor túlerővel szemben. Emellett észszerű, pragmatikus, racionális külpolitika, vagyis olyan célokat tűz ki maga elé, amelyek teljesítése a magyar emberek számára pozitív hatásokkal jár, ezért van erős külgazdasági fókusza.
Hozzátette, a magyar külpolitika minden irányban nyitott, barátokat és együttműködő partnereket kíván gyűjteni, akik a kölcsönös tiszteletet tartják külpolitikájuk alapjának. Nem keresi a konfliktusokat, de nem is fél felvállalni azokat.
Szerinte most, a veszélyek korában ennek a külpolitikai felfogásnak még nagyobb jelentősége van, ugyanis az elmúlt öt évben három válsághelyzettel kellett szembenézni, és ezekre olyan válaszokat találni, amelyek lehetővé tették, hogy az ország még erősebben kerüljön ki belőlük.
Elmondta, hogy először is megoldást kellett találni a világjárványra, de nem ültünk ölbe tett kézzel, nézve, hogyan halnak meg a magyar emberek az Európai Bizottság elfuserált vakcinabeszerzése miatt. Kiemelte azt is, hogy a járványhelyzet gazdasági kezelése is sikeres volt, mivel Magyarországon a világjárvány után több embernek volt munkahelye, mint előtte.
Kiemelte, hogy ugyanígy kizárólag a nemzeti érdeket vették figyelembe akkor, amikor az Ukrajnában dúló háború idején nem adták fel az együttműködést Oroszországgal, biztosítva Magyarország biztonságos energiaellátását. Eközben szomszédos országként sikerült kimaradni a háborúból, a magyarok pedig egyetlen olyan döntést sem hoztak, amely hozzájárult volna a halottak számának növekedéséhez.
Szijjártó Péter kitért a közel-keleti válságra is, melynek során beszámolója szerint minden magyar állampolgárt ki tudtak hozni a Gázai övezetből, és három magyar túszt is kiszabadítottak.
A miniszter szerint az elmúlt évek súlyos kihívásaiban a magyar külpolitika mindig a jó válaszokat találta meg, miközben Brüsszel kudarcot vallott a válságokra történő reagálásban.
Szerinte ugyanis Brüsszel elfuserálta az oltóanyag-beszerzést, az újjáépítési alapot az ígéretekkel ellentétben nem tették mindenki számára hozzáférhetővé, a szomszédban zajló háború továbbterjedésének veszélye pedig elsősorban a felelőtlen nyugat-európai vezetők magatartása miatt állt elő.
Szijjártó Péter úgy látja, hogy a szankciók több kárt okoztak Európának, mint Oroszországnak, az európai gazdaságot „tüdőn lőtte” a háborús infláció, miközben a biztonsági helyzet egyre rosszabb.
Hozzátette, hogy az EU kudarcot vallott minden válsághelyzetben, ezért nem tudják megemészteni azt, hogy Magyarországnak sikeres, patrióta, szuverenista kormánya van, amely a brüsszeli mainstreammel szembemegy.
A válságokra adott válaszok különbözősége minden európai polgár számára világossá tette, hogy a liberális mainstreamnek van egy sikeresebb alternatívája Magyarországon
– közölte.
Szerinte ezért próbálják Brüsszelből minden eszközzel támadni Magyarországot, a magyar baloldal közreműködésével.
A kommunizmusban is voltak magyar emberek, akik a magyar nemzeti érdekkel ellentétesen léptek fel a birodalmi központokban, ez most is ugyanígy van Brüsszelben – mondta el a külügyminiszter.
Juhász Hajnalka (KDNP) arról érdeklődött, hogy vajon Brüsszel ideológiai okokból sújtja-e büntetéssel Magyarországot? Menczer Tamás (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldaliak azért nem a magyar érdeket képviselték, mert külföldről erre kaptak megrendelést. Szerinte ha a baloldal győz az EP-választáson, bevisznek minket a háborúba, úgyhogy a tét óriási.
Gál Kinga fideszes EP-képviselő is felszólalt, aki elmondta, hogy a magyar baloldal aktívan hozzájárult a Magyarországot elítélő politikai határozatok elfogadásához, Deutsch Tamás EP-képviselő pedig arról beszélt, hogy az Európai Parlament még szélsőségesebben háború- és szankciópárti, mint az Európai Tanács, és hogy a magyar baloldal képviselői a háborúpárti határozatokat kivétel nélkül megszavazzák az EP-ben.
Szijjártó Péter szerint Brüsszelben megfigyelhető az a tendencia, hogy aki a migrációval, a genderpropagandával, a háborúval szemben fellép, az ne számítson uniós forrásokra.
Beszámolója szerint Brüsszelben már a háború előtt sem volt tág tere a racionális vitának, de azóta a kérdések átpolitizáltsága szintet lépett. Kijelentette, hogy a külügyminiszterek tanácsában általában dogmatikus viták zajlanak, de most már az energiaügyi miniszterek között is, ez pedig megkérdőjelezi, hogy van-e egyáltalán értelme a vitáknak.