A magyarok 69 százaléka rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül, azonban az online vásárlók ötöde még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét. Az OTP Mobil reprezentatív kutatása a 18 év feletti magyar lakosság bevonásával vizsgálta a fizetési szokásokat.
Az online vásárlók ötöde még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – ez derült ki abból az OTP Mobil megbízásából a Pulzus Kutatási Rendszerrel készült kutatásból, amelyet március 5 és 12 között végeztek a 18 év feletti magyar lakosságból 1032 embert bevonva – írja az MTI.
A felmérésből kiderült, hogy szinte mindenki tisztában van az online vásárlás és fizetés kockázatával. Sokan tudatosan járnak el egy-egy webshop igénybevételénél: az online vásárlók négyötöde legalább egyféle módon próbál meggyőződni arról, hogy nem veszélyes-e a weboldal, ahol jár. Vannak, akik megnézik, hogy van-e a kereskedőnek ügyfélszolgálata, panaszkezelése, rendelkezik-e közzétett ÁSZF-fel (általános szerződési feltételekkel), mások az elérhetőségeket (telefonszám, e-mail-cím) ellenőrzik.
Hozzátették, hogy az online vásárlók 45 százaléka használ kétlépcsős azonosítást, ellenőrzi az oldal hitelességét és kétség esetén megszakítja a tranzakciót. Továbbá 40 százalékuk jelezte, hogy csak olyan weboldalakon fizetnek, amelyeket alkalmazásból vagy könyvjelzőből nyitottak meg.
Kitértek a bankkártyás online fizetésekre is, ahol az érintettek harmada védi úgy az adatait, hogy csak fizetési alkalmazásokon keresztül, azokba elmentett kártyaadatokkal fizet. A
válaszadók 19 százaléka azonban nem ellenőrzi a fizetésre felszólító felületek hitelességét, beéri azzal, ha egy oldal ismerős, és hasonlít a megszokott felületre.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a válaszadók 47 százaléka jelölte meg helyesen, hogy a valódi hiteles fizetési felültek csak a bankkártyaszámot, a bankkártyán szereplő nevet, a kártyahasználati határidőt és a CVC-kódot kérhetik el.
A közleményben ismertették a Magyar Nemzeti Bank adatait is, amelyek szerint 2023. II. negyedévében a kártyás vásárlások értékének csaknem 30 százalékát (1,23 ezer milliárd forintot) az emberek különböző webshopokban költötték el. A bankkártyás visszaélések száma ebben a negyedévben jelentősen nőtt, még mindig sokan vannak, akik egy-egy fizetést sürgető telefonhívásnak, SMS-nek vagy e-mailnek nem járnak utána, és a riadalmat keltő megfogalmazás hatására cselekednek. Néhány meggondolatlan kattintással így vírust vagy a csalóknak távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíthetnek az eszközeikre, amellyel az elkövetők akár a bankszámlájuk teljes egyenlegét is leemelhetik – hangsúlyozta közleményében az OTP Mobil, az OTP csoport fintechcége.